108293. lajstromszámú szabadalom • Gázturbinacsoport

— 6 — bevezetett levegővel megy végbe; a (144) vezeték célszerűen a (146) vezeték oly pontjáról ágazik el, mely a (145) középnyomású kompresszorból származó leve-5 gőt a nagynyomású (135) kompresszorba vezeti. Az ily módon újból felhevített gázok a (147) vezeték útján a (148) turbinába jutnak, mely n (149) elektromos generátorral közös tengelyre van felsze-10 relve. Ama gázt, mely a (148) turbinában! energiát adott le, a (150) vezeték útján vezetjük tovább és a (151) készülékben újból felmelegítjük, hogy azután azt a (152) turbinába vezessük. Az újbóli fel-15 melegítés a (151) készülékben is belső elégéssel és friss levegő bevezetésével megy végbe, mely levegőt a (153) vezeték útján a középnyomásií. (145) kompresszor ama pontjáról vezetjük be, mely a gázt 20 újból felhevítő (151) készülékben uralkodó nyomásviszonyoknak felel meg. A (152) turbina a (149) generátorral közös tengelyre var> felszerelve és e tengelyt a (148) turbina közreműködésével 25 hajtja. A (152) turbinából kiáramló gázt a (154) vezeték útján a (155) turbinába vezetjük. A gázt ez esetben is újból felhevítjük, még pedig a (.156) készülékben, melybe, a (157) vezeték útján, levegőt is 30 vezetünk, még pedig a (145) kompresszor oly pontjáról, ahol a nyomásviszonyok a (156) készülék nyomásviszonyaival egyeznek. A (155) turbina a középnyomású (145) 35 kompresszorral közös tengelyre van felszerelve és e tengelyt hajtja. A (158) vezeték az ezen turbinából jövő gázt a (159) turbinába vezeti, mely szintén ugyanazon tengelyre van felszerelve, mint a 40 középnyomású (145) kompresszor. A gázt ez esetben is újból felhevítjük, még pedig a (160) készülékben, ahová a (161) vezeték útján, az égés íentartására, szintén friss levegőt vezetünk. E levegőt eélsze-45 rűen a (162) vezetékből vételezzük el, mely a kisnyomású (162) kompresszort a középnyomású (145) kompresszorral köti össze, ahol is a nyomásviszonyok egymással egyeznek. 50 A (159) turbinából jövő gázok a (164) vezeték útján oly kisnyomású turbinákba jutnak, melyek, a gázáram irányát tekintve, egymással párhuzamos kapcsolásúak. A gázt a (165) vezetéken át új-55 bóli felmelegítés nélkül a (166) turbi-* nába, innen pedig a (167) vezeték útján a (168) turbinába vezetjük. E (166, 168) turbinák, melyek két lapátrendszerre osztott kisnyomású turbinákként működnek, a kisnyomású (163) kompresszort hajtják, 60 amelybe a komprimálandó levegő a (169) vezeték útján áramlik be és azután a különböző kompresszorokon áramlik át, amint azt imént leírtuk és a rajzon nyilakkal jeleztük. 65 A (159) turbina (164) kibocsátó vezetékének egy másik (170) ágában a gázokat újbóli felmelegítés nélkül a (171) turbinához, innen pedig a (172) vezeték útján a (173) turbinához vezetjük. E (171, 173) 70 turbinák két részre osztott kisnyomású turbinát alkotnak és (174) elektromos generátorral vannak kapcsolva, melyet e két részre osztott kisnyomású turbina hajt. 75 A fentiekből tehát kitűnik, hogy e megoldási alaknál a hajtóközeg, a kisnyomású turbinák kivételével, az összes turbinákba való beáramlás előtt felmelegítést kap. Ez esetben a kisnyomású tur- 80 binák egyrészt egy kisnyomású kompresszort, másrészt pedig" egy elektromos generátort hajtanak. A gázok íehevítése a nagynyomású turbinák előtt, a leírt módon, légíolösleg nélkül, de a levegőbe 85 való vízbefecskendezéssel, bizonyos más turbinák előtt pedig kb. annyi levegő hozzáadásával megy végbe, mint amenynyit a különböző felhevítő helyeken végbemenő elégés fogyaszt. 90 Az égési gázoknak komprimált levegőből álló része az égési gázok legköltségesebb részének tekinthető. A leírt megoldási alaknál a komprimált légmennyiség jobban használható ki, noha ez égési 95 anyagmennyiség növelésével jár. Valamennyi fent leírt megoldási, alaknál az agregátumhoz tartozó gázturbinák összes be- és kibocsátó vezetékei, a gázáram irányát tekintve, sorba avagy pár- 100 huzamosan vagy pedig rigy sorba, mint párhuzamosan vannak kapcsolva úgy, hogy a terhelési szükségletnek megfelelően szükséges gázmennyiség" a különböző turbinákra oly arányban oszlik el. hogy 105 a teljesítményszükségletnek ama része, melyet a kompresszoros csoporthoz vezetünk, oly mennyiségű és oly nyomású levegő előállítását biztosítja, hogy az effektív teljesítményt fejlesztő agregátumrész- no hez vezetett energiamennyiség ezen utóbbi agregátumrész terhelésének felel meg. Ugyanis a lehető legnagyobb teljesítmény eléréséhez kívánatos az, hogy a különböző kompresszor-csoportok ne fej- llf lesszenek nagyobb mennyiségű és nagyobb nyomású komprimált levegőt, mint a mi ahlioz szükséges, hogy az effektív