108283. lajstromszámú szabadalom • Önszorító nyél, kicserélhető tükhöz

— 2 — zamos, míg a (13a) azzal szöget zár be és pedig úgy, hogy ha a szár vége az egyik behajtással érintkezik, az e szár és a má­sik behajtás között üresen maradó hézag 5 kisebb, mint a tű átmérője. A szárak má­sik végei egyetlen (14) szegeccsel vannak összefogva úgy, hogy a szárak e szegecs körül, egymáshoz képest, kis mértékben elforoghatnak, mely elforgás mérvét a 10 (13a), illetve (13b) behajtások és a szárvég közti hézag szabja meg úgy, hogy a szá­rak egymáshoz képesti elfordításánál a hézag vagy a (13a), vagy pedig a (13b) be­hajtás alatt áll elő. Ha a szárakat a 3. 15 ábrán feltüntetett módon meghajlítjuk, akkor a hézag is megnövekszik oly mérv­ben, hogy a tű, amint azt (15a)-nál szag­gatott vonallal feltüntettük vagy a (13a) behajtás alá tolható, vagy pedig, amint 20 az (15b)-nél teljes vonallal van ábrázolva, a (13b) behajtás alá helyezhető, amikor is a nyél elbocsátás után a tűt az annak hosszirányára merőleges erőkomponens biztonsággal megtartja. A (13a, 13b) be-25 hajtások a feltüntetett helyzet helyett úgy" is kiképezhetők, hogy a hossztengellyel mindkettő szöget zárjon be, egymással el­lp.ntett irányban. Ha nincs szükség nagy szorítóerőre, ai 30 egyik szár hajlított alakban is kiképez­hető. Ha az (1) szár egyenes marad és a (2a) szárat képezzük ki hajlítva (5. ábra), akkor a tű a (2a) szárnak kifelé húzásá­val lazítható meg, míg ha az (la) szárat 35 hajlítjuk meg (6. ábra) és a (2) szár marad egyenes, akkor a tűk kicserélése az (la) szárat hajlítjuk meg (6. ábra) és a (2) szár marad egyenes, akkor a tűk kicserélése az (la) szár megnyomásával válik lehetővé. 40 A további foganatosítási alakoknál, a súrlódás növelésére, a (3) (2. ábra), illetve (13a, 13b) (4., 4a. ábra) behajtások és a ve­lük együttműködő szárvégek különböző kiképzéseit alkalmazzuk. A 7. ábra szerint 45 a (17) behajtást úgy képezzük ki, hogy az a másik (18) szárvéggel hegyes szöget zár be, mimellett kissé maga a (18) szárvég is elvékonyítható. A (18) szárvég a (19) tűt erősen beszorítja az előállott köztérbe. 50 A 8. ábrán feltüntetett foganatosítási alak értelmében a hézagot a (21) behajtás és a (22) szárvég megfelelő alakításával a nyél síkjában fekvő, tompaszögű V betű alakjában állítjuk elő. A 9. ábra szerinti 55 foganatosítási alak értelmében a belső (20) szárvéget [mely egyébként (2) és (12) szár­végeknek felel meg] fogazva képezzük ki, miáltal szintén nagyobb fogóerőt érünk el. A 10. ábra szerinti foganatosítási alak­nál a hézagot meander-vonal alakjában 60 képezzük ki, mely a nyél síkjában fekszik. A 11. ábrán feltüntetett foganatosítási alak szerint a nyélnek a tűt befogadó vége a nyél hossztengelyére merőleges síkban, körívben vagy V-alakban van meghaj- 65 lítva. Szabadalmi igények: 1. Önszorító nyél, kicserélhető tűkhöz, az­zal jellemezve, hogy azt két rugózó szár alkotja, melyek egyik végükön össze- 70 függenek, másik végeik közül azonban az egyik a másiknak kampószerű be­hajtása alá nyúlik, mimellett a behaj­tás és az alányúló szárvég közti hézag kisebb, mint a megfogandó tű átmérője. 75 2. Az 1. igényben védett nyél foganatosí­tási alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét szár egyenes és egymással párhuzamosan fut. 3. Az 1. igényben védett nyél foganatosí- §o tási alakja, azzal jellemezve, hogy a behajtással ellátott szár ívben van meg­hajlítva, míg a másik egyenesen van kiképezve. 4. Az 1. igényben védett nyél foganatosí- 85 tási alakja, azzal jellemezve, hogy az egyenes végű szár ívben meg van haj­lítva, míg a behajtott végű szár egye­nes alakban van kiképezve. 5. Az 1—4. igényekben védett nyél fogana- 90 tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik száron két behajtás van, me­lyek közül az egyik ferdeszög alatt haj­lik a nyél hossztengelyéhez, míg a má­sik azzal párhuzamos, vagy pedig 95 mindkettő ferdén, mely esetben azon­ban egymással ellentett irányban. 6. Az 5. igényben védett nyél foganatosí­tási alakja, azzal jellemezve, hogy a szárak a behajtással ellenkező végen, 10O elforgathatóan vannak egymáshoz erő­sítve. 7. Az 1—6. igényekben védett nyél foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a behajtás a szárak síkjával he- 105 gyesszöget zár be, amikor is a behaj­tás alá nyúló szárvég is kiélezhető. 8. Az 1—6. igényekben védett nyél foga­natosítási alakja, azzal jellemezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom