108239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére

- Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIBÁLY1 ^ggp SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108239. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére. Dr. Varg-a József műegyetemi tanár Budapest és Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vorin. Roessler Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 23-ika. Mindenféle széntartalmú anyaga különösen ként is tartalmazó nyersanyag) hidrogénnel vagy hidrogént tartalmazó, ill. szolgáltató gázokkal fokozott hőmérséken 5 és nyomáson molibdénnek, wolframnak, vasnak, n ikkelnek vagy kobaltnak, ill. ezek vegyületeinek vagy elegyeinelc, mint katalizátoroknak jelenlétében végzett hidrogénezésére már ajánlottuk a hidrogé-LO nezési folyamatnak kénhidrogénnel való kedvező befolyásolását. Ilyenkor a kénhidrogén mennyiségét esetenként úgy kell megválasztani, hogy aj kívánt hatástöbblet létesüljön. A hatásfokozáshoz L5 szükségelt kénhidrogénmennyiséigek általában a hidrogénezendő nyersanyagra, mint olajra, kátrányokra, stb. vonatkoztatott 1—15%, rendszerint 1—6% között vannak. 20 Miként a legtöbb nyomás-hidrogénező eljárásban, úgy ebben a különleges eljárásban is, a reakció edényből kibocsátott és túlnyomórészt hidrogénből álló gázokat lehűtés és részleges vagy teljes de-25 kompresszió révén különítjük el a bennük lévő folyékony reakciótermékektől s azután újabb hidrogénezésre hasznosítjuk. A hidrogénezésre való újbóli felhasználás előtt azonban ezeket a gázokat újból 30 akkora kénhidrogén tartalommal kellett ellátni, mint amekkora a hidrogénezéshez eredetileg használt gázelegyé volt, hogy a gázok újbóli felhasználásakor a megszabott kénhidrogéntartalom biztosította 35 előnyös hatásokat érjük el. Az ilyen gázok kén liidrogéntartalmának a megszabott értékre való beállítását eddig rendszerint hidrogénnek vagy kénhidrogénnek hozzákeverésével végezték, ami külön műveleteti és berendezést igé- 40 nyelt. Megállapítottuk már most, hogy a részben vagy teljesen lehűtött reakciótermékek részleges dekompressziója alkalmával kiszabaduló deikomprimált gází kén- 45 hidrogéntartalma a különböző dekompressziónyomásokon nem egyforma, hanem annál nagyobb, mennél nagyobb) a dekompresszió. Ha tehát pl. a reakciótérből pl. 250 Atm. nyomássalj kilépő gázo- 50 kat és gőzöket a lehűtés után pl. 200 atm.-ig dekomprimáljuk, a gázalakú rész százalékosan kevesebb kénhidrogént tartalmaz, mint ha a gázokat és gőzöket pl. 50 atm.-ig dekomprimáltuk volna. E sze 55 rint a találmány értelmében a dekompressziónyomás helyes megválasztásával a körfolyamatban visszavezetendő gázt közvetlenül a reakciót emlékekből olyan kénhidrogéntartalommal kaphatjuk meg, 60 hogy ennek a körfolymatba visszavezetendő gáznak kénhidrogéntartalma a nyersanyagtól esetleg keletkező lcénhidrogénnel együttesen optimális hatásokat biztosít. Rendszerint a részleges dekom- 65 presszió hatását a lehűtési hőmérsék módosításával, továbbá a gáz és|, a kondenzált folyadék érintkezési időtartamának módosításával támogathatjuk. Az eljárást különböző kéntartalmú 70 nyersanyagok feldolgozása esetén hasznosíthatjuk. Lehet esetleg nagy kéntartalmú nyersanyagokat kellő súlyarányban kénmentes vagy kénben szegény nyersanyagokkal keverni s ezáltal olyan kiindulási 75 keveréket kapni, mely a hidrogénezéskor