108223. lajstromszámú szabadalom • Adó-készülék mozgófényképfelvételek továbbítására
— 2 — erőssége eléggé ingadozzék és az erősítő olyan kezdeti energiát kapjon, hogy az olyan mértékben legyen a más befolyások által megszabott zavarhatár fölött, hogy e 5 zavarok előidézte eltorzulások a gyakorlatilag megengedhető határok között legyenek. Ez az eljárás tehát lehetővé teszi, hogy a lejátszódó eseményeket a távolbalátás kö-10 zönségének néhány másodperc késedelmen belül közvetítsük. Kétségtelen azonban, hogy ennél az eljárásnál a rendes tapintási módszerek alkalmazása alig keresztülvihető. Ezek ugyanis abban állanak, hogy 15 a filmablakot, amelyen át a film továbbíttatik. teljesen kivilágítják és ezt a filmképet a Nipkow-tárcsára vetítik, amely mögött van a fotocella. A találmány szerinti eljárásnál még nem rögzített filmet 20 alkalmazunk és így ügyelni kell arra, hogy a tapintási eljárás következtében a film tovább ne sötétüljön, vagy csak olyan kis mértékben sötétüljön el, hogy az eredeti elsölétülési különbségek megmaradja-25 nak. A találmám' értelmében tehát lehetőleg olyan filmet alkalmazunk felvételre, melynek maximális érzékenysége a sprektumnak másik részében fekszik, mint a íény-30 ele ktromos cella érzékenységi maximuma, így pl. kék-érzékeny film alkalmazásánál célszerű a letapintást a kékestől eltérő, pl. vörös fénnyel végezni, amely iránt különösen a caesium-ccllák nagyon érzéke-85 nyék, úgy hogy a fényforrás és íexiy közé pl. vörös szűrőt iktatunk. Egv másik lehetőség az utólagos elsötéliilések elkerülésére abban áll, hogy a filmképnek mindig éppen csak azt a részét világítjuk meg. 40 amely egy képpont nagyságának felel meg és ezt úgy érjük el, hogy a képkivágást a Nipkow-tárcsán teljesen kivilágítjuk, a Nipkow-tárcsát egy objektív segítségével a filmre vetítjük és a fotocellát a film 45 mögött helyezzük el. Az ismeretes berendezésekkel szemben itt a film és a Nipkow-tárcsa szerepét cseréltük. Az ennél az eljárásnál egyáltalán lehetséges elsö.tétülés a rendes eljárásnál fellépő elsötétü-50 lésnek csak azon tört része, amely a képpontszámnál van adva. Természetesen célszerű lehet a két eljárást kombinálni és a letapintást a képpont keresztmetszetének megfelelő vörös fénnyalábbal l'ogana-55 tosítani, majd a képpontokat soronként, a filmre átvinni. Amint már említettük, a találmány szerinti módszernél a lilmet nedves állapotban húzzuk a letapintó berendezésen át, miértis célszerű nem a rendes lökésszerű mozgás- o sal működő filmvetítői alkalmazni, minthogy ennél a filmnek nagyon jó mechanikai sajátosságokkal kell rendelkeznie, különösen a szilárdság és nyúlás szempontjából. Ezért a filmet a találmány értelmében 6. állandó sebességgel vezetjük a letapintó berendezésen keresztül. Hogy ezen eljárással soronkénti letapintást tegyünk lehetővé, a szokásos NipkowJ tárcsa helyett, melynél a letapintó nyílások csigavonalon fe- 71 küsznek, olyan letapintó elemet használunk, melynél a letapintó nyílások a forgási tengellyel központos körön foglalnak helyet. Ennek a tárcsának a forgatásánál, amelyet a fényforrás megvilágít és amely- 7; inek képét a filmre vetítjük, az ú. n. képpont terjedelmének megfelelő intenzív fényfoltot a filmszalag mozgására merőlegesen soronként visszük át a filmre. Ha mármost az egész filmképet egymásután sorokban 8( akarjuk lelapinlani. akkor a berendezést úgy kelt szerkeszteni, hogy ugyanazon időben, melyben a például négyszögalakú fényfolt c,gy sort járt be a filmen, a filmszalag ia sor szélességének vagyis a négy- 8í szögalakúnak felvett fényfolt szélhosszának megtelelő mérettel tolódjék el. Világos, hogy ennek a két mozgásnak együttes hatására a letapintott sor a filmképen nem pontosan merőleges a filmszalag mozgási 9( irányára, hanem merőlegessel bizonyos, de olyan kis szöget zár be, hogy a szokásos szerkezetű Nipkow-tárcsával történő visszaadásnál ezáltal alig állhat elő torzulás. Természetesen a letapintó lyu- 9£ kasztott tárcsa szögsebessége, vagyis azon sebesség, mellyel a fénysugár a film szélessége irányában mozog és a film állandó előretolási sebessége között állandó, pontosan megállapított viszonynak kell lenni, ic mimelletl e két mozgás közötti fázis állandóságát is biztosítanunk kell. Ezt vagv szinkronizált motorokkal való hajtással vagy a legegyszerűbb esetben mechanikus kapcsolással érjük e.l. jq További előnye ennek az eljárásnak, hogy a fényforrás kisugározta energiát jelentősen jobban használjuk ki. amennyiben a letapintó tárcsán csupán. egy sornak megfelelő felületet kell megvilágítanunk. n Ezért fényforrásként izzó szálat tartalmazó világítóberendezést alkalmazhatunk. Amennyiben kedvezőtlen körülmények között nem volna lehetséges a fent leírt eljárások egyikét alkalmazni, pl. a letapin- 11 tást olyan fénnyel foganatosítani, amely
