108210. lajstromszámú szabadalom • Gép sodronyfonat előállítására

\ \ Megjelent 19: 14. évi február h1 , 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108210. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Gép sodrony fonat előállítására. Kollericli Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi május hó 24-ike. Ismeretesele már gépek olyan sodrony­fonatok előállítására, melyek két-két ösz­szesodort láncszálból képezett láncfona­lakból és ezeket keresztező, az összesodort 5 láncszálaktól közrefogott vetülélrfonalak­ból állanak. Ilyen gépet ismertetnek pl. a 28676 és a 100848 számú magyar szaba­dalmi leírások. A találmány célja az ismert gépek liát-10 rányainak kiküszöbölésével olyan gép lé­tesítése, melynek egész felépítése és ezzel együtt maga az előállítás, valamint a gép kezelése is lényegesen egyszerűbb és töké­letesebb. A találmány előnyeit össze­lő hasonlítás kapcsán az alábbiakban ismer­tetjük. Az ismert gépnél a láncszálakat vízszin­tesen vezetik a gép tetején és vízszintesek a láncszálakat összesodró sodrófejek is. 20 Ezért a láncszálak befűzését a kezelő munkás a gép nagy szélessége miatt csak kényelmetlenül végezheti. A találmány szerinti gépnél ezzel szemben a láncszála­kat alulról fölfelé vezetjük át az ugyan-25 csak függélyes vagy közel függélyes, sod­rófejeken, úgy, hogy azok közvetlenül a munkás 'kezeügyébe esnek. Az ismert gépnél a kész sodronyfonat továbbítása egyenletesen történik s így 30 független a sodrófejek szakaszos (nem egyenletes) mozgásától. Az új gépnél ellen­ben a fonat továbbítása összhangban van fonat előállításával (a láncfonalak össze­sodrásával, a vetülékszálak bevezetésével 35 és ezeknek a szád csúcsához tolásával). Ennek az az előnye, hogy míg az ismert gépiiéi az egyes sodratok menetmagassága két vetülékszál között igen változó, addig az új gépnél a sodrat egyenletes. Ezért a fonat külseje szebb és ezenkívül a sodrott 40 láncszálak a vetülékszálakat a csomó­pontoknál mindjárt a sodrás kezdetén szo­rosan közrefogják, míg ez a közrefogás az ismert gépnél először csak nagyobb emel­kedésű, vagyis .lazább sodrással történik. 45 Minthogy a sodratok két vetülékszál kö­zött az új gépen készült fonatnál egyen­letesen oszlanak el, a láncfonalak igénybe­vétele kisebb, mint az ismert gépen ké­szült fonatnál; utóbbinál ugyanis laza és 50 igen szoros sodratok váltakoznak, már pe­dig az igénybevétel elsősorban a sodrat sűrűségétől függ. A fonat említett továbbítása folytán az összesodrandó két láncszál találkozási 55 pontjának távolsága a sodrófejtől, vagyis a szádmagasság az új gépnél lényegileg állandó, ezért nincs szükség az ismert sodrathatárolókra. A találmány szerint a sodrófejekre sze- 60 relt vagy azokon kiképezett fogaz ás okai (fogaskerekeket) közös fogasruddal hajt­juk, mely lényegesen jobb hatásfokkal dolgozik, mint az eddigi csavarkerékhaj­tások. A fogasrúdhajtásnál ezenkívül 65 nincs tengelyirányú nyomás. A fogasrúd mozgását pl. bütykös tárcsával vezérel­jük. Ugyancsak bütykös tárcsával vezé­relhetjük a kész fonat továbbítását is a gyártási műveletekkel összhangban. 70 Célszerű továbbá, ha minden egyes sod­rási folyamat alatt az egymás mellett levő lancszálpárokat felváltva jobbra és balra, majd a következő sodrás alatt balra és jobbra sodorjuk. Az ekként előállított 75 fonat előnye, hogy a vetülékszálak jobban beszorulnak a láncfonalak közé, mintha egy és ugyanazt a vetülékszálat a fonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom