108188. lajstromszámú szabadalom • Ismételten meggyújtható gyújtópálca
— 2 — jából szükséges nagy klorátmennyiség mellett ,az égés túlgyorssá és az elfúvás túlriehézzé válik. E hátrány elkerülésére alacsonyan párolgó és az előbbiekben hűtő 5 tulajdonságúnak jelzett éghető anyagokat is, mint pl. metaldehidet, kámfort vagy naftalint kell alkalmaznunk. Az oxigént leadó anyagok közül '"különösen alkalmas a nátriumklorát. 10 Célszerű a klorátok mellett azok bomlását vagy .aktivitását fokozó katalizátorokat alkalmazni, ilyenekül különösen jól beváltak a másod- és harmadosztályú fémek sói vagy oxidjai, mint pl. ólom-15 peroxid, vasoxid. Elegendő, ha az oxigént leadó anyag nagy koncentrációja a gyujtórúdnak csak oly részére szorítkozik, amely a gyújtásnál a dörzsfelülettel érintkezésbe kerül. 20 így pl. az oxigént leadó anyagot csak bélszerű zónákra korlátozhatjuk, miáltal elérjük, hogy annak ellenére, hogy a klorátkoncentráció a gyujtórúdban helyenként nagy, a gyujtórúd végeredményben száza.25 lékosan klorátból lényegesen kevesebb mennyiséget tartalmaz, mint az eddig ismeretes ismételten meggyújtható gyújtók. Az oxigént leadó anyagokat tartalmazó 30 belet célszerű hosszirányban elrendezett különálló szál, rúd, lemez, stb. alakjában az éghető alapanyagba helyezni. A bélnek azonban az újabb gyújtás biztosítására minden egyes gyújtás után az éghető 35 alapanyagból ki kell állnia. A kloráttartalmú belek azonban hajlamosak a beégésre, úgy, hogy a gyújtó elfúvása után a bél vége kráterszerű mélyedés fenekén ül, ami az újabb gyújtást megakadályozza. 40 Ezért a bélben nagy klorátkoncentráció mellett kívánatos még hűtőtulajdonságú éghető vagy nem éghető anyagokat is, mint pl. naftalin, metaldehid, hexakloretán. alkalmazni. Ezenkívül célszerű még 45 a bélben alacsony lobbanáspontii anyagok mellett a gyújtó lángjának maghőmérséklete alatt megolvadó, kötőképességűk egy részét magas hőmérsékleten is megtartó anyagokat is, mint pl. acetilcellulózt al-50 kaimazni. Abban az esetben, ha az éghető alapanyagnak aránylag magas a szétesési vagy párolgási hőmérséklete, úgy ajánlatos az oxigént leadó anyagokat tartalmazó 55 bél és az éghető alapanyag közé olyan, a kettőt egymástól elválasztó réteget alkalmazni, amely lényegileg alacsony szétesési vagy párolgási hőmérsékletű anyagokból, pl. metaldehidből áll. Az oxigént leadó anyagokat tartalmazó 60 bél összetételét megválaszthatjuk úgy is, hogy a bélnek magának az égési isebessége olyan nagy legyen, hogy az maga e!fúvással nem, vagy csak nehezen oltható el. Ezt pl. a klorátkoncentráció növelésével, a ka- 65 talizátor minőségével, vagy mennyiségének fokozásával, továbbá gyorsan égő anyagok, pl. nitrocellulóz alkalmazásával, valamint az alacsony szétesési vagy párolgási hőmérsékletű, tehát hűtőképességű 70 anyagok mennyiségének csökkentésével érhetjük el. Ha .azonban az ilyen nehezen oltható belet könnyen gázosodó éghető alapanyagba eltolhatóa.n beágyazzuk, löbbször meggyújtható gyújtót kapunk. 75 Természetesen megválaszthatjuk az oxigént leadó anyagokat tartalmazó bél öszszetételét olyképpen is, hogy az önmaga — a külső burkolatként elhelyezett éghető alapanyag nélkül — foszforos dörzsfelti- 80 lethez dörzsölve meg nem gyújtható, hanem legföljebb rövid fellobbanó lángot ad. Meglepő módon, az ilyen belek mutatkoztak legalkalmasabbaknak. Példák: 85 1. I. 6 s. r. nátriumklorát, 0.4 „ vasoxid, 1.6 „ üvegpor, 1 „ metaldehid, 1 „ naftalin keverékét 90 1.7 „ acetilcellulóz acetonos oldatával sajtolható tömeggé gyúrjuk. II. 87 s. r. metaldehidet 13 „ celluloid 95 acetonos oldatával kemény tésztává gyúrjuk. ' Az I. és II. keverékét kettős szájnyílású szalagsajtón kisajtoljuk olyképpen, hogy a I. massza a II. massza belsejében lehe- IQO tőleg centrikusán, bélszerűen helyezkedjék el. A bél átmérője kb. 1.5- 2.5 mm, míg az egész rúd átmérője kb. 6 mm. 2. I. 55 s. r. nátriumklorát, 1.7 „ angolvörös, 1Q5 13.7 „ finom homok, 12.8 „ metaldehid, 4.3 „ antraoen, 12.5 „ acetilcellulóz keverékét acetonnal képlékennyé tesszük, no