108185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tartányoknál, különösen gőzkazánoknál és efféléknél kéregképződések meggátlására és feloldására

— 3 — riodusa alatt is érvényesül, azonban a po­larizáló áram gyengítésével fokozatosan csekélyebb. A ka zánkő képzők re ható taszít óhatás 5 annál nagyobb, minél nagyobb a kőképző­részéeskék negatív töltése. A kazánvíz al­kotása szerint tehát, az, elektromos védőel­járás végrehajtásánál célszerű lehet, a kazánba, magában véve indifferens, szusz-10 penziókat adagolni, melyek a kőképzőkkel egyesülnek és magas negatív töltőképes­ségük van, mint pl. gyanták és gyanta­szerű anyagok, ferri- és aluminiumhid­roxid és effélék. 15 Az új eljárás hatásának biztosítására szükséges, hogy a kazánfalon hidrogén­réteg és a kazánfal mentén hidrogénion­réteg képződjön. Hidrogéngáz leválasz­tása a kazánfaltól elváló és felszálló gáz-20 buborékok alakjában azonban felesleges, sőt hátrányos, mert azokon a helyeken, amelyeken hidrogénrészecskék elválnak, a dielektrikum hatása csekélyebb, esze­rint a Jíőképzőrészecskéket eltaszító erő-25 mező is gyengébb lesz és hiányzik azon­kívül a következő depolarizáló periódus­hoz a savnyomok képződésére szükséges hidrogénréteg. Ismeretes ugyanis, hogy a hidrogéngáz kilépése csak akkor követke-30 zik be, ha az elektródák feszültsége egy meghatározott értéket meghaladott. Ha a kazánban uralkodó feszültség az elektro­technikában ismeretes „hidrogén túlfe­szültségérték" határán alul van, akkor a 35 hidrogén az elektrodafelületen tapadva marad és lassan oly koncentrációjú (sű­rűség) lesz, hogy az áramátmenetet meg­szakítja és az elektródák teljes polarizá­lása bekövetkezik. A hidrogén túlfeszült-40 ségértéke azonban, mint ismeretes, az anyagtól függ, melyből a katóda áll, je­len esetben tehát a kazánfaltól, valamint más tényezőktől is, mint pl. a kazánvíz minőségétől. Minden esetben azonban a 45 hidrogén túlfeszültségértéke csak egyné­hány század Volt. Ha a kazánhoz vezetett áram feszült­sége a hidrogén túlfeszültségértékét túl nem lépi, akkor a kazánfal és a kazánvíz 50 a polarizáló periódus alatt oly feszültség­különbséggel töltődik, mely a hidrogén túlfeszültségértókét meg nem haladja. A hid rögén réteg e potenciálkülönbségnek megfelelő koncentrációjának elérése után 55 az áramátmenet megszakíttatik, úgy hogy az eljárás a következő depolarizáló perió­dusig á.rammentessé válik és csak a követ­kező polarizáló periódus kezdeténél külső árambevezetés szükséges, hogy a hidro­génréteg teljes koncentrációjának elérése 60 után megint áram mentes legyen. Oly áramfeszültségek használata, melyek a hidrogénréteg túlfeszültségértékét meg nem haladják, eszerint mind a polarizá­lás periódusa (védő periódus), mind pedig 65 a depolarizálás periódusa (oldó periódus) számára a legelőnyösebbek. Nagyobb áramfeszültségek a polarizáló perióduso­kat, illetve a kazán elektrosztatikai tölté­sére szükséges időtartamot ugyan megrö- 70 vidítik, ennek következménye azonban, hogy a hidrogénréteg részben oldódik. Oly áramfeszültségek használata, me­lyek a hidrogénréteg túlfeszültségértékét meg nem haladják, vagy lényegtelenül 75 meghaladják, azzal az előnnyel is jár, hogy a belső (A) elektródának gyakorla­tilag figyelembe vehető elfogyasztása be nem következik. Ez okból gőzelőállítóknál a kazánvízbe nyúló (R) tápcsövet (2. ábra) 80 hátrány nélkül belső elektródaként hasz­nálhatjuk, melyet szigetelő (F) karimák és hasonló csávarorsókkal a (K) kazán­fallal kötjük össze. Oly tartályoknál, melyeknél a falak 85 semmiféle kéregképződést nem mutatnak, a depolarizálás periódusai tulajdonképpen feleslegesek és az új eljárás oly módon alkalmazható, hogy az áramforrás, mely­nek feszültsége a hidrogén túlfeszültség- 90 értékét meg nem haladja, kondenzátor módjára csak a töltést végzi, míg a hidro­génréteg által az áram önműködően meg nem szakíttatik és míg a katóda teljesen nem polarizálódik. Ily tiszta védőeljárást 95 különösen oly tartányoknál használunk, melyek egy helyen sincsenek kitéve túl­intenzív felhevítésnek, tehát főzöknél, elő­melegítőknél és efféléknél. Azonban gőz­előállítóknál, melyeknél a találmány első- 100 sorban jön tekintetbe, a kazánfalnak és kazánvíznek kizárólag csak elektroszta­tikai töltése azzal a veszéllyel járna, hogy a legintenzívebben felhevített helyeken képződő gőzréteg a hidrogénionréteg kép- 105 ződését meggátolná, úgy hogy e helyeken a kőképzők részecskéi keményre leéghet­nének. Ez okból gőzelőállítóknál elsősor­ban a polarizálás és depolarizálás perió­dusaiból álló eljárás jön tekintetbe. 110 Szabadalmi igények: 1. Eljárás kazánkőlerakódások meggátlá­sára ós feloldására elektromos úton, melynél a katódának kapcsolt tartány­íal és a tartányfolyadék által körülöb- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom