108185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tartányoknál, különösen gőzkazánoknál és efféléknél kéregképződések meggátlására és feloldására

— 3 — riodusa alatt is érvényesül, azonban a polarizáló áram gyengítésével fokozatosan csekélyebb. A ka zánkő képzők re ható taszít óhatás 5 annál nagyobb, minél nagyobb a kőképzőrészéeskék negatív töltése. A kazánvíz alkotása szerint tehát, az, elektromos védőeljárás végrehajtásánál célszerű lehet, a kazánba, magában véve indifferens, szusz-10 penziókat adagolni, melyek a kőképzőkkel egyesülnek és magas negatív töltőképességük van, mint pl. gyanták és gyantaszerű anyagok, ferri- és aluminiumhidroxid és effélék. 15 Az új eljárás hatásának biztosítására szükséges, hogy a kazánfalon hidrogénréteg és a kazánfal mentén hidrogénionréteg képződjön. Hidrogéngáz leválasztása a kazánfaltól elváló és felszálló gáz-20 buborékok alakjában azonban felesleges, sőt hátrányos, mert azokon a helyeken, amelyeken hidrogénrészecskék elválnak, a dielektrikum hatása csekélyebb, eszerint a Jíőképzőrészecskéket eltaszító erő-25 mező is gyengébb lesz és hiányzik azonkívül a következő depolarizáló periódushoz a savnyomok képződésére szükséges hidrogénréteg. Ismeretes ugyanis, hogy a hidrogéngáz kilépése csak akkor követke-30 zik be, ha az elektródák feszültsége egy meghatározott értéket meghaladott. Ha a kazánban uralkodó feszültség az elektrotechnikában ismeretes „hidrogén túlfeszültségérték" határán alul van, akkor a 35 hidrogén az elektrodafelületen tapadva marad és lassan oly koncentrációjú (sűrűség) lesz, hogy az áramátmenetet megszakítja és az elektródák teljes polarizálása bekövetkezik. A hidrogén túlfeszült-40 ségértéke azonban, mint ismeretes, az anyagtól függ, melyből a katóda áll, jelen esetben tehát a kazánfaltól, valamint más tényezőktől is, mint pl. a kazánvíz minőségétől. Minden esetben azonban a 45 hidrogén túlfeszültségértéke csak egynéhány század Volt. Ha a kazánhoz vezetett áram feszültsége a hidrogén túlfeszültségértékét túl nem lépi, akkor a kazánfal és a kazánvíz 50 a polarizáló periódus alatt oly feszültségkülönbséggel töltődik, mely a hidrogén túlfeszültségértókét meg nem haladja. A hid rögén réteg e potenciálkülönbségnek megfelelő koncentrációjának elérése után 55 az áramátmenet megszakíttatik, úgy hogy az eljárás a következő depolarizáló periódusig á.rammentessé válik és csak a következő polarizáló periódus kezdeténél külső árambevezetés szükséges, hogy a hidrogénréteg teljes koncentrációjának elérése 60 után megint áram mentes legyen. Oly áramfeszültségek használata, melyek a hidrogénréteg túlfeszültségértékét meg nem haladják, eszerint mind a polarizálás periódusa (védő periódus), mind pedig 65 a depolarizálás periódusa (oldó periódus) számára a legelőnyösebbek. Nagyobb áramfeszültségek a polarizáló periódusokat, illetve a kazán elektrosztatikai töltésére szükséges időtartamot ugyan megrö- 70 vidítik, ennek következménye azonban, hogy a hidrogénréteg részben oldódik. Oly áramfeszültségek használata, melyek a hidrogénréteg túlfeszültségértékét meg nem haladják, vagy lényegtelenül 75 meghaladják, azzal az előnnyel is jár, hogy a belső (A) elektródának gyakorlatilag figyelembe vehető elfogyasztása be nem következik. Ez okból gőzelőállítóknál a kazánvízbe nyúló (R) tápcsövet (2. ábra) 80 hátrány nélkül belső elektródaként használhatjuk, melyet szigetelő (F) karimák és hasonló csávarorsókkal a (K) kazánfallal kötjük össze. Oly tartályoknál, melyeknél a falak 85 semmiféle kéregképződést nem mutatnak, a depolarizálás periódusai tulajdonképpen feleslegesek és az új eljárás oly módon alkalmazható, hogy az áramforrás, melynek feszültsége a hidrogén túlfeszültség- 90 értékét meg nem haladja, kondenzátor módjára csak a töltést végzi, míg a hidrogénréteg által az áram önműködően meg nem szakíttatik és míg a katóda teljesen nem polarizálódik. Ily tiszta védőeljárást 95 különösen oly tartányoknál használunk, melyek egy helyen sincsenek kitéve túlintenzív felhevítésnek, tehát főzöknél, előmelegítőknél és efféléknél. Azonban gőzelőállítóknál, melyeknél a találmány első- 100 sorban jön tekintetbe, a kazánfalnak és kazánvíznek kizárólag csak elektrosztatikai töltése azzal a veszéllyel járna, hogy a legintenzívebben felhevített helyeken képződő gőzréteg a hidrogénionréteg kép- 105 ződését meggátolná, úgy hogy e helyeken a kőképzők részecskéi keményre leéghetnének. Ez okból gőzelőállítóknál elsősorban a polarizálás és depolarizálás periódusaiból álló eljárás jön tekintetbe. 110 Szabadalmi igények: 1. Eljárás kazánkőlerakódások meggátlására ós feloldására elektromos úton, melynél a katódának kapcsolt tartányíal és a tartányfolyadék által körülöb- 115