108183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kreppelt szövetek gyártására cellúlózacetátfonalak felhasználásával

Megállapítottuk, hogy az említett hátrányok nélkül sok sodrattal láthatjuk el az acetátcellulózfonalakat, ha azokat a sodrás előtt fizikailag módosítjuk anélkül, 5 hogy kémiai és festészeti sajátságaik változnának. Ezt a fizikai módosítást a cellulózacetát duzzasztószerével idézhetjük elő, amelyhez esetleg kolloidot is keverhetünk, mely a száradás után rugalmas burkot al-10 kot a szálon. A fonál ilyen kezelése új molekuláris elrendezést idéz elő, ami abban nyilvánul, hogy a fonal megrövidül. Már ajánlották ez előtt is cellulózacetát duzzasztását oly célból, hogy a festést 15 vagy töltést megkönnyítsék, vagy hogy bágyadt vagy lenszerű külsőt létesítsenek. Nem alkalmazták azonban eddig a duzzasztást oly célból, hogy az előidézte fizikai módosulás a nagymérvű túlsodrást le-20 hetővé tegye. A találmány tehát azon a felismerésen alapul, hogy a duzzasztott és azután megszárított acetileellulózfonalakat jól lehet túlsodrani s azután kreppel szövetre fel-25 dolgozni. A duzzasztásra olyan duzzasztófürdőt használunk, hogy a duzzasztás után megszárított fonal eredeti hosszához képest kb. 10—15%-tel rövidebb legyen. Ez a rövidü-30 lés vagy magának a duzzasztóanyagnak, vagy a duzzasztóanyag és az esetleg adagolt kolloid együttes hatásának tudható be. Duzzasztószer gyanánt minden olyan illó anyagot vagy ilyenek keverékét, vagy 35

olyan anyagnak illó oldószeres oldatát használhatjuk, mely a belemerített cellulózacetát térfogatát legalább 40—50%-kai megnöveli. Ilyen anyagok gyanánt pl. eléggé tömény alkohol-vízelegyeket, vagy 40

szerves-sav-vízelegyeket, vagy némely sónak, pl. tioeianidok vizes oldatait, metilalkoholt, vagy ezek elegyeit használhatjuk, feltéve, hogy ezek az elegyek nem oldják a cellulózacetátot, vagy hogy a 45 duzzasztó-elegy illékonyabb részének elpárolgása után ne maradjon a fonalban olyan elegyalkatrész, mely az acetilcellulózt oldaná. Ettől a követelménytől eltekinthetünk, ha az esetleges visszamaradó 50 oldószert a fonalból utólagosan kimoshatjuk anélkül, hogy a duzzasztás folytán fellépett fizikai változás visszafejlődne. Kolloidok gyanánt minden olyan anyagot, pl. zselatint, növényi gyantákat, stb. 55 használhatunk, melyek a fent jelzett duzzasztószerben oldódnak és növelik vagy legalább nem csökkentik azt a rövidülést, melyet a duzzasztószer idéz elő a fonalban. A hőmérséki viszonyok, a fonál elmeri- 60 tésének időtartama, a duzzasztószer és a kolloid töménysége ez utóbbiaknak és a fonalnak mineműsége (titer, elemi szál vastagsága, stb.) szerint változhatnak. A duzzasztó fürdőben duzzasztott fonalakat 65 szárítás után akadálytalanul sodorhatjuk, így pl. 100 denier titerű fonalat méterenként akár 2900—3000 sodrattal is láthatunk el. Az ilyen túlsodort fonalakat minden külön elővigyázati rendszabály nélkül 70 szőhetjük el. A fonalakat magukban vagy más természetes vagy mesterséges fonalakkai keverten szőhetjük s a kapott szövet a szokásos kezelések, irtelenítés, festés, stb. után külső, fogás, tartósság és rugal- 75 másság tekintetében a kreppelt szövetekkel egyenértékű lesz. A duzzasztó fürdőbe a fonal kezelését megkönnyítő alkalmas kenőszert is adagolhatunk. 80 Foganatosítási példa: 5 liter vízben 200 g zselatint oldunk s azután 5 liter etilalkoholt keverünk hozzá. Ezt a fürdőt 45°-on tartva, 100 denier titerű cellulózacetátfo- i nalat 15 percig áztatunk benne. Lecsurga- 85 I tás és szárítás után a fonalakat méteren- I ként 3000 sodrattal látjuk el, még pedig a I fonalak egy részét jobbra, másik részét I balra sodorjuk. A sodrott fonalakat vetii- I lék gyanánt használjuk olyan láncbeállí- 9 I tásnál, mely centiméterenként 45 cellulóz- I acetát fonalból áll, melyek 75 denier tite- 1 rűek. Ebbe a láncba a túlsodrott fonalak- 1 ból centiméterenként 27 fonalat vetünk ' be, pl. váltakozva két jobbra sodrott és két 95 balra sodrott fonalat. A láncfonalakat szövés közben tafota-kötésnek megfelelően vezéreljük. Ha az így készült nyers szövetet mossuk és festjük, a szövet kb. 15—20 % -kai rövidül a vetülék irányában és kb. 10O 10%-kai a lánc irányában; a kész szövet a jó krepdesin jellegzetes sajátságait mutatja. Ezt az eredményt eddig cellulózacetátfonalakkal nem lehetett elérni. Szabadalmi igény: iq5 Eljárás kreppelt szövetek gyártására, sodrott cellulózacetát-fonalak felhasználásával, melyet az jellemez, hogy olyan fonalakat használunk, melyeket lega-