108182. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BIRrtSÜG SZABADALMI LEÍRÁS 108182. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Kerékabroncs. Dr. Bányai Mór igazg-ató Wien. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 12-ike. A járművek ismert abroncsainál, de . különösen a légabroncsoknál, a futóköpeny külső felülete, általában, domborított és eltekintve esetleges rovátkáktól, S kapaszkodó elemektől vagy más efféléktől, lényegében, oly futófelületet alkot, mely az abroncsszélesség mintegy % része. Az abroncs domborúsága folytán ez a futófelület, elméletileg, csak egy pontban 10 érinti a talajt, ami a kocsi csúszását és farolását elősegíti. Helyesen felfújt és jó tömlőknél a kocsi erős terhelésére van szükség, hogy az abroncsra kifejtett nyomás a futóköpenynek a talajjal való érint-15 kezesi felületét növelje. A szükséges, nagy nyomás folytán a kocsi, egyenetlen úton, lökéseknek van kitéve. Minthogy eszerint a kocsi egész súlya csak négy pontra oszlik el, az anyagelhasználódás és a kopás, 20 természetesen, a futóköpeny legfelső köre mentén a legnagyobb, miért is a futóköpenyt e helyen a legerősebbre kellett készíteni. Eltekintve attól, hogy ezzel sem lehetett az abroncs gyors kopásának ele-35 jét venni, ez az alakítás még azzal a hátránnyal is jár, hogy az abroncs állandó, rugalmas rezgésében a futóköpeny oldalsó részeinek csak felső része vett részt, tehát a kopás ott volt a leggyorsabb. Ez minden 30 gépkocsivezető előtt ismert tény, amely abban nyilvánul meg, hogy a futóköpenynek vászonból álló, belső rétegét a légtömlő oly felület mentén koptatja nagy mértékben, amely a futóköpeny oldalsó 35 részei felső, külső részével fekszik szemben, amikor is a légtömlő is kárt szenved. A futóköpeny szétmállása is többnyire e felület mentén kezdődik. A találmány célja a kocsisúly okozta ) nyomás kétfelé vagy többfelé való elosztása oly célból, hogy a pályatesttel több érintkezési pontot kapjunk úgy, hogy nemcsak .a csúszással szemben lép fel nagyobb ellenállás, hanem a sokszorosított felfekvés ós az egyes futóköpenyrészek 45 független rugalmassága az út egyenetlenségeit is kiegyenlíti. A lényeg az, hogy az egyes futóköpenysávok közti összekötőrészek eléggé vékonyak legyenek, hogy a futóköpenysávok független rugózását le- 50 hetővé tegyék, amikor is az úttesttel nem érintkeznek. Különösen előnyösnek bizonyult a futóköpeny két részre való osztása, ahol is a felfekvési pontokat erősen kifelé toljuk. 55 Ezt a légabroncs különös alakításával érjük el, amennyiben a légabroncsban, a futóköpeny oldalsó részein, a külső szélességén túlterjedő anyaghalmozódást alkalmazunk. A futóköpenynek a felfekvési 60 felületek közti része, az eddigi elmélettel ellentétben, aránylag vékony úgy, hogy az abroncs mindegyik f elülete külön-külön rezeghet. Ezáltal az rít egyenetlenségei, amelyekre pl. a baloldali felfekvési felii- 65 let jut, az abroncs jobboldali részét, amelyen a kocsi félig felfekszik, teljesen érintetlenül hagyják ós fordítva. E kiképzés rendkívüli előnyeit igazolja a vászonrészek viselkedése is. Kitűnt, hogy az 70 egész oldalrész egészen a keréktalpig a rugózásban részt vesz, amit az igazol, hogy a belső vászon és a légabroncs egyenletesen kopnak úgy, hoigy pl. a légtömlőfelületnek zsírkőporral való behin- 75 tósekor a légabroincs vászna a port az egész magasságban egyenletesen szétdörzsöli. A mellékelt rajz a találmány oly kiviteli alakját mutatja példaképpen, haránt- 80