108179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús tápszerek előállítására

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAII KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108179. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás fehérjedus tápszerek előállítására. Trés" Gyógy szer- Vegyészeti Ipari és Kereskedelmi R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1932. évi február hó 16-ika. A találmány lehetővé teszi sikérfehérjéhen gazdag tápszerek előállítását a búzától függetlenül. A találmány lényege abban van, hogy a szentjánoskenyérfa (Ce-5 ratonia siliqna) vagy a mimosaceák vagy caesalpiniaceák, pl. a Cercis-fajok (Cercis siliquastrum, Cercis canadensis, Cercis chinensis) családiából származó rokon növényfajok magvainak száraz, denaturálás 10 elkerülése mellett elkülönített, illetve szárított csiraállományát durva daranagyságúra felaprítjuk, lisztté őröljük, vagy a> dara párolása és hengerlése által pehelyszerűvé alakítjuk. A találmány továbbá 15 ezen őrleményekből való tészta és sütemény készítésére vonatkozik. Denaturáláson a sikérfehérjék olyan, kémiai, hő- vagy egyéb befolyásolása következtében beálló károsodását; értjük,, 20 amely e fehérjék sikértermészetét megváltoztatja Ez a körülmény külsőleg nem észrevehető és nem is vezet szükségszerűen a kémiai összetétel megváltozására, azonban a lisztek gyakorlati kipróbálásá-25 nál, tésztaképző képességüket illetőleg, könnyen megállapítható. Az említett növényfajok magvai az endospermiumban lévő tömör lerakódások alakjában hemicellulózokat tartalmaznak, 30 melyeket más néven gumianyagoknak vagy tartalékcellulózoknak is neveznek. Az endospermium két lamellából áll; ezek a lamellák fogják körül az embriót szerveivel együtt, azaz a fehérjedús csira-85 anyagot. Az ilyen magvak gumianyagait iparilag már alkalmazták. Így pl. forgalomba hoztak hámozott és csirátlanított szentjánoskenyérmagvakat liszt alakjái ban, amely ragasztóanyagok (irező és kikészítő anyagok) és kötőanyagok köszíté- 40 sére alkalmas. A találmány azon meglepő felismerésen épül fel, hogy ezen magvak csiraanyagában olyan fehérjék vannak, amelyek fizikai viselkedésükben és vegyi összetételük- 45 ben oly nagy mértékben hasonlítanak a búzaszem sikérfehérjéhez (amely azonban a búzánál nem képezi a csiraanyag alkotórészét), hogy tökéletes azonosságukról beszélhetünk. Különösen a szentjánoskenyér- 50 fa magvainak csiraanyaga gazdag ilyen fehérjékben, amelyek sókkal, savakkal, lúgokkal, továbbá különböző anionokkal és kationokkal szemben is fizikokémiai szempontból tökéletesen úgy viselkednek, mint 55 a búza-sikérfehérjék. Emellett a csiraanyag változó mennyiségű poliszacharidot és celluzózszerű anyagokat tartalmaz, de semmi vagy csak nagyon kis mennyiségű keményítőt. 60 A búzaliszt az összes többi gabonanernűek lisztjétől azon tulajdonságában különbözik, hogy fehérjeanyagainak legnagyobb része a lisztiből készült tésztának víz alatt, vagy vízsugár alatt való folytató- 55 lagos gyúrásakor szivós-tapadós anyag, az úgynevezett sikér alakjában majdneim tisztán nyerhető. A búzaszem azonban a sikérfehérjéket a liszttesitben elosztva tartalmazza. Ezzel ellentétben azok a nö- 70 vényi alkatrészek, amelyek a fentnevezett növénycsaládok magvaiban a s-i kér fehérjék hordozói, a többi szervektől egészükben mechanikusan elválaszthatók. Ezért fehérjedús termékekhez egyszerű módon 75 juthatunk, úgy hogy a leválasztott csira-