108164. lajstromszámú szabadalom • Készülék felületek megvilágítására

' Megjelent 1934. évi február hó 1-én, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSAÖ SZABADALMI LEÍRÁS 108164. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Készülék felületek megvilágítására. Gesellsehaft ftir Elektrische Apparate m. l>. H. cég: Berlin-Marienfeld. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 28-ika. A találmány készülék felületek megvi­lágítására, mely főként íényrelaiskhez készült, amelyeknél aránylag igen szűkre szabott fényrekesznyílást világos színű 5 fénnyel egyenletesen kell megvilágítani. A találmány szerinti készülék előnyösen alkalmazható a hírszolgálatban haszná­latos mindazon készülékeknél, melyek •altravörös fénnyel dolgoznak és amelyek-10 nél a fényforrásból származó ultravörös sugárzást úgy kell egy pontra koncen­trálni, hogy azt lengő fényrekesz modu­lálhassa. Belsőségek megvilágítására ismeretesek 15 oly fényforrások, pl. izzószálak, amelye­iket részben tükröző felületű gömb- vagy ellipsoidalakú üvegburában rendeznek el, úgy hogy az eredeti fényforrás tükör­képeként második fényforrás keletkezik, 20 amely az első fényforrás által létrehozott árnyékok keménységét csökkenti. A találmány szerinti készüléket arány­lag kis felületek megvilágítására azáltal tettük különösen alkalmassá, hogy a vi-25 lágító testnek a tükrözés által vetített képe a megvilágított felületben fekszik. Ez a megvilágított felület lehet helytálló vagy lengő fényrekesz, fotocella, selen­cella stb. A találmány szerinti készülék 30 tehát, amellett, hogy legjobb hatásfokkal hasznosítja a rendelkezésre álló fény­mennyiséget, azt a további előnyt nyújtja, hogy annál nem kell leneserendszert al­kalmaznunk, amely a készüléket meg-35 drágítja és megnagyítja, azonkívül pedig a fényforrás fényének tekintélyes részét elnyeli. A jelen leírásban „megvilágítás"-on nemcsak azt értjük, hogy a megvilágí­tandó testre látható fényt sugározunk, 40 hanem e kifejezésen nem látható sugár­zás is értendő, nevezetesen mindazok a sugarak, amelyek a mértani optika sza­bályait kielégítik. A találmány szerinti berendezés tehát lehet olyan is, mely 45 nemcsak fénysugarakkal dolgozik, vagy fénysugarakkal egyáltalán nem dolgozik és a következőkben a látható sugarak tör­vényeivel foglalkozó fénytan kifejezéseit csak egyszerűség kedvéért használjuk. 50 A találmány szerinti készülék két példakénti megoldási alakját a rajz ábrái mutatják. Az 1. ábrában feltüntetett készüléknél az (1) gömbben (3) villamos izzószál ex- 55 centrikusán elhelyezett Az excentrikus elhelyezés következtében a gömb belsejé­nek (2) fele, mely mint homorú tükör van kiképezve, a (3) izzószál képét a gömbön kívüli ,(4) helyre vetíti. E helyen (5) fény- 60 rekeszt alkalmaztunk. Célszerű, ha az izzószálat úgy helyezzük el, hogy annak excentricitása a gömb sugarának egyhar­mada legyen. Az, izzószálat továbbá úgy is kiképezhetjük, hogy annak alakja meg- 65 feleljen a rekesznyílás alakjának, miáltal elérjük azt, hogy a rekesznyílás minden pontja lehetőleg egyenletes intenzitással van megvilágítva. Hiasítékalakú fényre­kesz esetében tehát célszerűen szálalakú 70 izzótestet használunk. Hoigy a (3) izzószálból kilépő fénynya­láb pontosan a (4) rekesznyílásra essék, a (2) tükröző felületet célszerűen önma­gában ismert módon szférikusán korri- 75 gáljuk. Ha különösen pontos alakú ve-tí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom