108156. lajstromszámú szabadalom • Izzókatódás elektroncső

Megjelent- 11)34. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! SZARADALJÍI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108156. SZAM. — Vll/d. OSZTÁLY. Izzókatódás elektroncső. Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegrapliie m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 11-ike. A legutóbbi időben ismertté váltak oly csövek, amelyeknél az átmenet a munka­karakterisztikának egyenesvonalú mere­, dek részéből a vízszintes részbe, igen | lassú. Ezek a csövek különösen nagy frekvenciájú erősítő csövekként alkalmaz­hatók, oly elrendezésekben, amelyeknél a rácselőfeszültség változtatásával az erősí­tés fokát kívánjuk változtatni. Azzal, hogy .0 a karakterisztika meredek egyenesvonahi része a vízszintes részbe lassú átmenettel olvad be, lehetővé válik, hogy a csővel a karakterisztika különböző meredekségű részein levő pontokon és különböző erő­.5 feítő tényezőknek megfelelő pontokon dol­gozhatunk, anélkül, hogy a karakterisz­tika túlerős görbülete folytán nagy volna a torzítás. Az eddig ismert elrendezések­nél ily csőkarakterisztikát oly rácselektro­(0 dával értek el, amelynél a szomszédos rácspálcikák egymástól való távolsága a szál mentén változott. A találmány szerinti, szerkezetében egy­szerű csőben a katóda az anódához képest 5 szimmetriás elrendezésű ugyan, a rács azonban a katódára merőleges síkban aszimmetriásan fekszik, vagy aszimmet­riás kiképzésű. Ily módon a rácselektroda hosszirányban egyenletesen lehet kiké-0 pezve, úgyhogy az elektródák hosszirá­nyú terjedelmével és megfelelő megvá­lasztásával különböző telítőárammal dol­gozó és ennek megfelelően különböző belső ellenállású csövek állíthatók elő. 5 A rajz 1—4. ábrái a találmány szerinti elektróda-elrendezés több kiviteli példá­ját, a csőnek az elektródákra merőleges irányban képezett keresztmetszetében mutatják. Az anóda áthatása a rácson a metszősíkban nem egyenletes, hanem az íO azimut szerint különböző. Ha különböző hajlású részkarakteriszti­kákat egymásra rétegezünk, akkor oly csövet kapunk, amelynek a részkarakte­risztikák összegét képező karakterisztikája 45 nem felel meg az E3 /2 törvénynek, ha­nem jóval gyengébb emelkedést mutat (5. ábra.) A hossztengelyben, amint már említettük, a kisülési viszonyok egyen­lőek, úgyhogy az ismertetett csőelrende- 50 zésnek hengeres szimmetriatulajdonságai vannak. Az 1. ábrán oly erősítőcső keresztmet­szete látható, amelynél a (K) katóda és az (A) anóda egymáshoz képest koaxiálisak. 55. Az anóda közhenger. A (G) vezérlőrács áttört elliptikus keresztmetszetű test és excentrikus elhelyezésű. A 2. ábrán feltüntetett kiviteli példá­ban a (G) vzérlőrács a katódával és az g0 , anódával szintén koaxiális, azonban a rácsszemek távolságát a rács egyik olda­lán szűkebbre választottuk, mint a rács másik oldalán. A 3. és 4. ábra hasonló kisülési rend- 65 szereket mutat. A körhengeres anóda he­lyett több izzószálas, elliptikus kereszt­metszetű hengeres anódákat alkalmaz­tunk. Szabadalmi igények: 7g, 1. Izzókatódás eletroneső, legalább egy ráccsal és anódával, amelyre jellemző, hogy a katódára merőleges kereszt­irányú metszősíkban a katóda, illetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom