108153. lajstromszámú szabadalom • Érintkező elrendezés főleg rádiócsövekre

Meg-jelent 1934. évi február li ó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 108153. SZÁM. — VH/d. OSZTÁI.Y. Érintkező elrendezés főleg rádiócsövekre. Spáczay Vince műegyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junins hó 21-ike. A találmány érintkező elrendezés, mely főleg rádiólámpáknál (elektroncsöveknél) nyerhet alkalmazást. A találmány célja, hogy olyan elrende-5 zéseknél, melyek különböző feszültségű, il­letőleg erősségű áramkörökkel vannak érintkezésben vagy kapcsolatban, a bekap­csolandó darab használhatóságát tönkre­tevő téves kapcsolás még véletlenségből se 0 történhessék. Ezt a eélt úgy érjük el, hogy a külön­böző feszültségű hálózatba vagy körbe k kapcsolandó végződéseket más-más irányú agy egymástól elkülönített felületrésze­^•en képezzük ki. Célja még a rádiólámpáknál oly sok ^Bosszúságot és sokszor munkát és kárt ^vkozó rossz érintkezés, a káros egymásra­" hatás (különösen ha az érintkező kivezeté­seik között porréteg rakódik le) kiküszöbö­lése és a jelenleg használt esőaljnak a vég­sőkig való egyszerűsítésével a eső méretei­nek csökkentése, könnyebb gyártás, anyag­megtakarítás és szebb külső forma elérése. Az elektrodkivezetések találmánysze­xinti alább részletezett elrendezésével mindezek elérhetők. A csatolt rajzon a találmány szerinti érintkező elrendezés és a máig szokásos ) elrendezés van bemutatva és pedig az 1. ábrán egy elektroneső vázlatos oldal­nézete, a 2. ábrán ugyanez alulnézetben, feltün­tetve a foglalatából kiálló banánkontaktu-5 sok elrendezését, a 3. ábrán ugyanez a csőalj perspektív képben a vele illesztendő hüvelyes fogla­lattal, a 4. ábrán a találmány példaképem kivi­) teli alakja rádiólámpán, oldalnézetben, az 5. ábrán ugyanez alulnézetben, a 6. ábrán egy elektroncső és a vele kap­csolandó foglalat van perspektív képben; ahol a különböző feszültségű körökkel érintkezésbe hozandó kontaktusok más és 45 más irányban és magasságban vannak egy­mástól nagy szigetelő ellentállást képvi­selő távolságban elhelyezve, a 7. ábra a kétféle csőnél szükséges beépí­tési magasságokat szemlélteti, míg a 50 8. és 9. ábra a már forgalomban lévő ké­szülékekben a találmány szerinti lámpák használatánál közbeiktatandó redukciós foglalat alkalmazását tünteti fel metszet­ben és perspektív ábrában. 55 A rajz 1. és 2. ábráin az (1) lámpatest­ben elhelyezett (2) egyesítő szigetelő fog­lalaton egymás közvetlen közelében kive­zetett (3) anód, (4) fűtőszál, (5) rács, (6) katód banándugóinak ma használatos el- 60 rendezése látható. Ugyanezt mutatja a 3. ábra alsó és felső része. Az elektródkiva­zetések ilyen elrendezése mellett, mint köz­tudomású, a cső a foglalatba való behelye­zéskor könnyen kiég, ha tévedésből a fűtő- 65 szál két csapját a foglalat anódbüvelyéhez és rendszerint a rácsihüvelyhez érintjük, vagy ritkábban a katódhoz s így a nagy­feszültségű anódáramkört a fűtőszálon ke­resztül zárjuk. 70 Ennek kiküszöbölését célozza többek kö­zött a találmány egyik példaképeni kivi­teli alakja elektroncsöveknél, amikor is, mint a 4. és 5. ábrákon látható, az (1) lámpa (2) foglalata úgy van kiképezve, 75 hogy a nagyfeszültségű körbe iktatandó (3) anód a többi körök kontaktusaitól teljesen elválasztva a foglalat alsó síkjában egye­dül, különállóan van elhelyezve. A többi kisfeszültségű körök, (6) katód, (4) fűtő- so

Next

/
Oldalképek
Tartalom