108136. lajstromszámú szabadalom • Több frekvenciával dolgozó váltakozó áramú generátor
Megjelent 1934. évi február hó 124-én. II A fi YA B KIRÁLYI SZAKA HALMI HIR()8A(j SZABADALMI LEI RAS 10813G. SZÁM. — "Vll/g. OSZTÁLY. Több frekvenciával dolgozó váltakozó áramú generátor. Siemens & Halske A. G. cég- Berlin-Siemeiisstadt. A bejelentés napja 1932. évi március hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi március hó 20-ika. A váltakozó áramú technikában, különösen a váltakozó áramú telegráfiában, valamint váltakozó árammal történő mé,réseknél is sok esetben egyidejűleg különó féle frekvenciájú áramokkal kell dolgozni. A többszörös váltakozó áramú telegráfiában különféle kivitelű generátorokat használnak, többek között olyanokat is, melyeknél a különböző frekvenciákat 10 egy gép egyidejűleg termeli. Ezek a gépek általában két csoportra oszthatók, ame-lvek egyikét az ú. n. egyenpólusú gépek, másikát pedig Guy által szerkesztett gépek képezik. Egyenpólusú gépek 3 lényeges jellemzője, hogy a státoron és a rotoron konstans-gerjesztő fluxus folyik át. A tekercsmenetes, fogazott rotor forgása közben az erőfluxusban helyi változásokat létesít, melyek következtében a fíO munkatekercselés egyes tekercseiben a kivánt váltakozó áramú frekvenciák indukálódnak. Ellentétben ezekkel az, ú. n. ellenpólusú gépekkel, Guy oly gépeket szerkesztett, amelyeknél a rotor forgása 2b közben az össz,erőfluxus egy maximális és egy minimális érték között változik. Ezt a hatást Gúy a státor és a .rotorfogak kölcsönös térbeli helyzetének megfelelő megválasztásával éri el. 30 A legtöbb esetben szükséges, hogy a különböző frekvenciákat a gép egymástól elkülönítve szolgáltassa, mi mellett azonban az összes frekvenciák egy pólus útján összefügghetnek. Ezért mindegyik frek-35 venciához külön munkatekercset alkalmaztak. Az, ilyen generátor végeredményben több kis generátor egyesítése volt, melyek közös tengelyen sorakoztak és melyek közül mindegyik a többiétől eltérő 40 frekvenciával dolgozott. Mindegyik elemgenerátomalc külön munkatekercse és külön gerjesztőtekercse volt. A találmány, mely a Guy által szerkesztett gépekből indul ki, azon a felismerésen alapul, hogy a gerjesztő tekercsek 45 szétválasztása nem szükséges. A találmány értelmében egyetlen egy gerjesztő tekercs alkalmazható, hogyha a státor vasát, nevezetesen a státorpléheket megfelelő alakban képezzük ki, illetőleg 50 metsszük ki. Ezzel a következő előnyöket érjük el: Mindenekelőtt a gép összehossza megrövidül, mert az elemgenerátor gerjesztőtekercsének tekercsfejei elmaradnak ós csak a közös tekercselésnek két tekercs- 55 feje marad meg. Ezenkívül a sok kis tekercs helyett csak egy nagyobb tekercset kell készíteni] és beépíteni. Az 1. ábra az ismert generátor sémája példaként három frekvenciához, minden 60 frekvenciához tartozó külön gerjesztőtekerccsel. A 2—4. ábrák a találmány szerinti generátor sémái. Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldásnál 65 a státorpléheket 1-el, illetőleg 2-vel jelöltük. Az (1) státorpléhcsomagok egy-egy elemgenerátorhoz tartoznak, melyek mindegyike ,a többiétől eltérő frekvenciájú áramot termel. Az eddigi megoldás- 70 nál (1. ábra) minden egyes elemgenerátornak külön (3) gerjesztőtekercse van. Az 1. és 2. ábrák összehasonlításából azonnal világos az az előny, amelyet az elemgenerátor közös (4) gerjesztő tekercselésének 75 alkalmazása jelent. A fent már említett előnyökön kívül külön kiemeljük még, hogy az újítás következtében tekintélyes mennyiségű vörösrezet takarítunk meg.
