108134. lajstromszámú szabadalom • Álló kemence tüzelőanyagok hőkezelésére

— S — melyek nyílása lefelé irányul. Ezzel megakadályozzuk azt, hagy tüzelőanyagrészeeskék hatoljanak ,a bevezető csatornákba. Az öblítőgázokat bevezető esator-5 nák nyílásait célszerűen tolattyúkkal vagy egyéb elzárószervekkel szabályozhatjuk úgy, hogy a kezelési tér belső fűtését teljesen módunkban áll megszabni. A beépítmények és a kemencefalak jq anyagául bármely tűzálló anyagot alkalmazhatunk, melyet mindenkor célszerűen a fellépő legmagasabb hőmérsékleteknek megfelelően választunk. így a beépítmények állhatnak például samottból vagy 15 tűzálló acélból vagy akár öntöttvasból is, ha ezt az uralkodó hőmérsékletek megengedik. Amennyiben a beépítményeket samottból vagy hasonló masszából készítjük, akkor e beépítmények csúsztató felü-20 leteit a találmány szerint glazurozzuk, ami lényegesen fokozza a betöltött anyag csúsztathatóságát. A mellékelt rajzok a találmány szerinti kemence több foganatositási alakját pél-25 daképpen, vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra külső fűtésű állókamrás kemence függélyes metszete. A 2. ábra a kemence kezelési tere más foganatositási alakjának egy része, függé-30 Jyes metszetben. A 3. ábra függélyes metszet a 4. ábra A—B vonala szerint a kezelési tér egy részén át. különböző további módosításokkal. A 4. ábra függélyes metszet a 3. ábra C—D 35 vonala szerint. Az 5. ábra olyan további foganatositási alak, melynél tetőszerű testeket és oldalsó toldatokat építettünk be a kezelési térbe. A 40 6. ábra további foganatositási alak, melynél a találmány szerint megtört több kezelési teret rendeztünk el egymás mellett. A 7. ábra további foganatositási alak, 45 melynél megtört válaszfalak egy kezelési teret egymás mellett fekvő több kezelési térre osztanak. Az 1. ábrán feltüntetett állókamrás kemencének külső fűtése van, melynél az 50 (1) generátor a találmány szerint többszörösen megtört (2) álló kamrát a (3) fűtővonulatok útján fűti; utóbbiakba a fűtőgázok a (4) csatornán át jutnak. A kihasznált gázok elvonása az (5) csatornán át, a 55 (6) rókatorok felé történik. A (2) kamrának olyan törései vannak, hogy egyik függélyes metszetben sincs összefüggő anyagoszlop. Ezzel elérjük azt, hogy az anyagot terhelő nyomást, az aránylag csekély oldalirányú nyomáskomponenstől elte- 60 kintve, kb. csak két egymást követő ferde felület közötti függélyes távolság határozza meg. A kamrafalak (7) csúsztató felületei természetes épp úgy, mint valamennyi további foganatositási alaknál, aZ 65 anyag súrlódási szögénél nagyobb szög alatt hajlanak, hogy az anyag csúszását akár folytonos üzemnél a hőkezelés alatt, akár nem folytonos üzemnél a megtöltés és kiürítés alatt 'biztosítsuk. 70 Az alább ismertetett 2—7. ábrákon mindig csak a kezelési tér kiképzését tüntettük fel, a kemence egyéb részeivel fennálló összefüggés nélkül. A 2. ábra belső fűtéssel dolgozó kezelési 75 teret tüntet fel, melynél az egyes ferde • (S) térrészek közt rövid, függélyes (9) Szakaszok vannak. A fűtőgázokat a (10) bevezető csatornákon és (11) csatornaágakon át vezetjük a kezelési térbe; a csatornák 80 kiömlőnyílásai célszerűen a tér falainak alsó ferde felületein vannak, hogy az anyag ne hatolhasson a (11) csatornákba. A 3. és 4. ábrák szerinti foganatositási alaknál két kezelési teret összekötünk egy- 85 mással. Ezek az ábrák egyúttal különböző kiképzési lehetőségeket is feltüntetnek. A megtört (12, 13) kezelési terek (14) törési pontjaiknál összeérnek úgy, hogy egységes tér keletkezik, melyet a prizmatikus 90 (35, 16, 17, 18) beépítmények szakítanak meg. A (15, 16, 17, 18) beépítmények alatti ferde (19) konzolok (4. ábra) arra valók, hogy az öblítő gázokat a kezelési tér oldalfalaitól a tér közepe felé vezessék. Az 95 öblítőgázok egyrészt az oldalsó (20, 21) csatornákon (3. ábra), másrészt a belső prizmatikus testekben levő (22, 23, 24) csatornákon át áramlanak a kezelési térbe. Az oldalsó beépítmények alatti külön (20) 100 csatornák helyett az öblítőgázok bevezetésére olyan csatornákat is alkalmazhatunk, melyek csupán az anyagnak az oldalsó beépítmények alatti lejtősödése folytán jönnek létre. A (25) bevezető csator- 105 uák-at a (26) tolattyúkkal a szokásos módon szabályozhatjuk. A ferde felületek a kezelési térben felszálló öblítőgázokat eltérítik és ezzel arra kényszerítik, hogy azok az anyag valamennyi részét egyenle- no tesen átjárják. Az 5. ábra szerinti foganatositási alaknál a találmány célját a tetőalakú (27) fémtestekkel és oldalsó (28) toldatokká] érjük el. Ezek az elemek is azt eredménye- 115 zik, hogy az anyagnak nincs többé összefüggő függélyes metszete. A fűtés kívülről vagy példaképpen belülről, a beépít-