108123. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramú hálózat feszültségének szabályozására

— 2 — szabadalom egyes kapcsolási eseteivel pnalóg kapcsolási elrendezések láthatók. Az 1—2. ábrák szerinti foganatosításií példáknál az egyes fluxusok közös össze-5 függő vasmagban jönnek létre. A vasmag I—II ágai közül csupán az I ágon van (f) seriestekercselés, míg a vasmag középső áthidalása a hálózatra kapcsolt (s) feszültségi tekercset hordozza. A vala-10 mely egyenfeszültségre kapcsolt (gl, g2) segédtekercsek áramerőssége ezen ábrán nem ábrázolt (pl. a 3. ábrabeli (r) elosztó-ellenállásois) berendezéssel egymáshoz képest változtatható s így az I—II 15 ágakban egyenlő vagy különböző fokú előgerjesztés érhető el. A series tekercselés nélküli II ág az (s) tekercselésre nézve ez esetben teljesen oly szerepű, mint egy sorbakapcsolt fojtótekercs, amint ez, külö-20 nősen világosan kitűnik a 3—5. ábrák szerinti, két külön vasmagból álló elrendezésekből s szerepe csupán az, hogy a hálózati feszültség változásával a feszültségi tekercselésre nézve meghatározott 25 összes erővonalszám egy bizonyos könynyen szabályozható hányadát felvegye. Ezen hányad s ezzel együtt az I fluxus abszolút értékének változtatása a jelen pótszabadalom szerint éppen az I és II 30 mágneses körök különböző fokú előgerjesztésével válik lehetségessé; ha pl. az I ág mágnesesen telített, míg a II telítetlen, úgy az (s) tekercselés által előidézett váltakozó fluxus túlnyomó része a kisebb 35 mágneses ellenállású II ágba szorul át s így a nagyon csekély I fluxus időbeli változása az (f) tekercsben is csak kicsiny (a felvett kapcsolási elrendezésnél a hálózati feszültséget erősítő) feszültsé-40 get indukál. Ezen járulékos feszültség az I—II fluxuságak előterjesztési fokának felcserélésével megnövelhető, mivel ekkor az I fluxus áramköre lesz telítetlen és kisebb mágneses ellenállású s ennek meg-45 felelően a II ággal szemben az I fluxuság a nagyobb értékű. A 2. ábra szerint a (gl, g2) segédtekercsek az egyenáramú áramforrásra visszaható indukció kiküszöbölésére a (k) rö-50 vidrezárt tekercseléssel vannak ellátva s ezen (gl—k), ill. (g2—k) tekercselések a vasmagnak oly egyéb áthidaló részein, alkalmazva, melyeken kívül az (s) tekercselés által gerjesztett fluxusok záródása, 55 számára egyéb párhuzamosan kapcsolt vezetőágak is állnak rendelkezésre. A rövidrezárt (k) tekercsek erősen fojtó hatása következtében az ezeken s a (gl, g"2) tekercseken átmenő fluxusok s így az egyenáramú áramforrásra való visszaha- 60 tásuk is egészen jelentéktelen. A 3. ábra az 1-től lényegileg csak a két, I—II fluxus számára szétválasztott külön vasmagok alkalmazásában különbözik. A két mágneses kör különböző fokú előger- 65 jesztése a párhuzamos kapcsolású (gl, g2) segédtekercsek (r) elosztóellenállásához tartozó (0) kontaktus eltolásával létesíthető. A 4. ábra a 3. ábrabeli elrendezést mu- 70 tatja, azzal az eltéréssel, hogy az egyenáramú fluxus számára mindegyik vasmagon belül saját zárt áramkör van biztosítva s így az egyenáramii előgerjesztés-' sel mindegyik vasmagban csak az egyen- 75 áramú fluxust záró kör mágneses ellenállása változik. A szabályozás létesítésére azonban ez, teljesen elegendő s emellett egyszerű módon csökkenthető az eredő váltakozó fluxusnak az egyenáramú teker- 80 cselésre való visszahatása is, mivel ezt mindegyik vasmagban az egyenáramú gerjesztőkörre nézve két egymás mögé kapcsolt részben ellentétes értelemben hatja át. További egyenőtlenségek ki- 85 egyenlítésére a (k—k) rövidrezárt teker esek valók. Az 5. ábra a 4. ábrával szemben az egyenáramú mágneses körök tekercselése tekintetében mutat fel különbségeket, váltó- 90 áramú fluxusonként több, egymásután sorakoztatott, váltakozva ellentétes értelemben előmágnesezett mágneses körrel. Minthogy a vasmag ezen részién a váltakozó fluxus a konstans fluxusok el- 95 lenkező irányát követve kígyóvonalban kisebb ellenállással áthatolhatna, az egyes egymásutáni egyenáramú fluxusok köré tekercselt (k) rövidrezárt tekercsek ezen áthatolást is megnehezítik. Ezen 100 ábra szerint az egyes vasmagok mágneses ellenállásának változtatása a mágneses áramkörök egyes egymásután következő szakaszainak fokozatos telítésével fokozatosan történik s ugyanigy fokozatok- 105 ban megy végbe, teljesen az előzőkben ismertetett módon a feszültség szabályozása is, mivel az egyes fluxuspárt alkotó váltóáramú fluxusok egyikében fokozatosan végbemenő mágneses ellenállás- 110 változás az erővonalaknak a két fluxus közötti megoszlását fokozatosan megváltoztatja. A feszültség szabályozása ezenkívül több fokozatban oly módon is létesíthető, 115 hogy egynél több series transzformátor