108109. lajstromszámú szabadalom • Önműködően záródó tubus

Megjelent 1934. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BffióSiö 108109. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Önműködően záródó tubus. Manzardo Roger S. kereskedő Lausanne. A bejelentés napja 1932. évi október hó 6-ika. Svájci elsőbbsége 1931. évi október hó 9-ike. A találmány önműködően záródó tubus, amellyel kiküszöbölhető a jelenleg álta­lánosan használatos, kupakkal zárt tubu­soknak az a hátrányos lehetősége, hogy 6 valahányszor veszünk a tubus tartalmá­ból, az elzáró kupakot vagy elrakjuk és nem találjuk, vagy elveszítjük, vagy pe­dig elfelejtjük szorosan rácsavarni. Ha az elzárás hiányos, a tubus tartalma — 10 mint ismeretes — beszárad, felbomlik és ezenfelül még a levegő és a por behatá­sánaik is ki van téve. A találmány olyan önműködően záródó tubus, amelynek kieresztő vége fémből 15 vagy más, tetszés szerinti anyagból ké­szült zárókészülékből áll. Újdonságát az jellemzi, hogy a tubusipalástra gyakorolt ujjnyomiással két. a tubus zárt állapotá­ban egymástól eltávolított helyzetben levő 20 kieresztőnyílás közlekedésbe jut egymás­sal és e helyzetükben mindaddig előállít­ják a tubustartalom kieresztésére szolgáló nyílást, míg az ujjnyomás a tubuspalás­ton meg nem szűnik. 25 A mellékelt rajz a találmányt két ki­viteli példában ábrázolja és pedig az 1. ábra hosszmetszet az első kiviteli példa szerinti elzárókészüléken keresz­tül, a 30 2. ábra keresztmetszet, a 3. ábra hosszmetszet a tubusra rátehető elzárókupakon keresztül, a 4. ábra felülnézet hozzá. A (T) tubus nyakán vagy másképpen 35 a tubuson kiképzett, önműködő, fémből vagy más anyagból készült zárókészülék az első kiviteli példáiban az 1. és a 2. ábra szerint a hengeres (1) szelepdugattyúból áll, mely a (2) szelepházban légmentesen van elhelyezve, tengelyirányban eltolható 40 s a (3) vezetősínnel és a (4) vezetőhorony­nyal olyan vezetést kap, hogy nem for­dulhat el. Ez az (1) szelepdugattyú a tu­bus (5) áteresztőnyílása felé, a (6) nyomó­oldalon, ferde elhatárolással végződik. E 45 (6) nyomófelületről (7) csatorna vezet az (1) szelepdugattyú külső palástfelületére, mely csatorna a (2) szelepház (8) ki­eresztő nyílásától eltávolítva fekszik. A másik oldal felől az (1) szelepdugattyú az 50 állandóan feszes (9) rugó hatása alatt áll. E rugó egyik végével a (2) ház (10) fedő­jére, másik végével a dugattyúra, ennek egy kiesztergált mélyedésében támaszko­dik. 55 A rugó erejét a tubustartalom konzisz­tenciájához kell szabni. A ferde (6) nyo­mófelület és a háznak e felé tekintő fala ékalákú belső (11) teret létesít. A (T) tubuspalástra gyakorolt ujjnyo- 60 más hatása alatt a tubustartalom kitérő anyaga az (5) áteresztőnyíláson át be­nyomul a belső (11) térbe és a (7) csator­nába. Az anyagban uralkodó nyomás le­győzi a rugóhatást és az (1) szelepdu- 65 gattyút balra tolja mindaddig, amíg a (7) csatorna a (8) kieresztőnyílással közleke­désbe nem jut. Ebben a helyzetben a tu­bustartalom, amíg az ujjnyomás a tubus­paláston tart, kitódul a tubusból. A két 70 (7, 8) kieresztőnyílás egybeesésekor az (1) szelepdugattyú baloldalt érinti a (10) el­zárófedő belső oldalát. Ha az ujjnyomás a tubuspaláston megszűnik, a feszültség alól többé-lkevósbbé felszabaduló (9) spi- 75 rálrugó nyomása az (1) szelepdugattyút ellenkező irányú mozgásra készteti, míg csak vissza nem jut a rajzon feltüntetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom