108107. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó
alatt levő (9) tér között (8) összekötő csatorna van. A (2) térhez a (14) kivezető nyílás csatlakozik. A lemez fölött levő (11) tér a (12) fúvóka nyílásán át a külső 5 légkörrel áll összeköttetésben. A külső légkör és a (11) tér között az összeköttetés a (12) fúvóka helyett bárminő más úton is létesíthető, például oly módon, hogy a (?) lemez tömítésének megszűnése-10 kor a külső levegőbe vezető összeköttetés elzárul. A (6) kiegyenlítő lemez ismeretes módon a nyomásszabályozót az (1) térben uralkodó nyomás tehát az előnyomás nagyságától függetlenné teszi, minthogy 15 a (6) lemez hatóképes felülete egyenlő nagy a (3) szeleptányér hatóképes felületével. A gáz útja a szabályozó készüléken át általában olyan, mint azt a rajzon feltüntetett nyíl mutatja. 20 Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (8) összekötő csatornának a (2) térbe torkoló végében (13) elvezető fúvóka van. A (13) fúvóka (10) torkolata úgy fekszik a (2) térben, hogy a gáz a {13) fúvóka 25 irányával közel párhuzamos irányban áramlik tova a (10) torkolatnál. Ha a nyomásszabályozón átáramló gáz menynyisége növekedik, akkor annak sebessége a (2) térben fokozódik. Minél nagyobb a 30 gáz sebessége, annál nagyobb a (10) torkolati nyílásnál fellépő szívóhatás és annál kisebb tehát a nyomás a (8) térben a (2) térben uralkodó nyomással szemben. Ez azonban a feltétele annak, hogy a (14) 35 kivezető nyílásban a nyomás az átáramló gáz mennyiségének növekedésénél fokozódjék. A szívóhatás még azzal is fokozható, hogy a (13) fúvóka,cső (10) torkolati nyílá-40 sát kúposán alakítjuk, amint azt az 1. ábra feltünteti. A nyílás szívóhatását más úton is növelhetjük. Például a 3. ábra szerinti (15) fúvóka alkalmazható az 1. ábrán feltüntetett, kívül hengeres falú 45 (13) fúvóka helyett. A (15) fuvókánál a nyílás alsó (16) vége kifelé bővül és ezzel a szívóhatás szintén fokozható. A közeg átáramlási útját jelző nyíl alakjából látható, hogy a (10) torkolat, 50 illetve a 3. ábrában feltüntetett kiviteli alak alkalmazása esetén a (16) torkolat az áramlási út oldalsó bővületében fekszik és pedig az oldalfalak olyan alakítása mellett, hogy a szelepből jövő gáz örvény.55 mentesen áramolhat tova a (10), illetve (16) csatornatorkolatoknál. A 2. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál a kiáramló gáz számára való (.2) térben gyűrűalakú (17) horony van, amelybe a felfelé vezető (8) csatorna torkol. A csa- 60 torna felső, gyűrűalakú (18) éle az alsó (19) élhez viszonyítva valamivel előreugrik, ami a szívóhatást a (17) horonyban fokozza. A (17) horonynak nem kell teljesen körülfutni, hanem elégséges, ha a 65 szelepház kerületének csak egy részére terjed ki. Több (8) összekötő csatorna is alkalmazható különböző pontokban, amelyeken át a szelep kissé egyoldalú nyitása esetén vagy a (2) tér határoló falainak 70 részaránytalan alakításánál a nyomás különböző pontokban jut a (9) térbe és ily módon az előzőkben említett egyenlőtlenségek bizonyos fokig kiegyenlítődnek. A rajzon feltüntetett többi kiviteli alaknál 75 is több összekötő csatorna rendezhető el a (2) és (9) tér között. Ha a fúvókát az 1. ábrában feltüntetett módon a (8) összekötő csatorna fúrási középvonalában rendezzük el, a szívófuvó- 80 kát felülről kell az összekötő furaton át behelyezni. Ez esetben például a fúró ol dalt billenése folytán keletkező nem pontos furatban a fúvóka nem kerülhet a helyes helyre. A szívóhatás ekkor módo- 85 sul, úgy hogy nem létesülnek oly nyomási viszonyok, mint aminők szükségesek. Ez oknál fogva, mint már az előzőkben említettük, előnyös, ha a fúvókát a szelep mögött kiinduló és a szelepházon 90 átmenő harántfuratban rendezzük el, amelybe a (7) működtető lemez alatt levő (9) térrel összeköttetésben álló (8) csatorna előnyösen merőlegesen torkol. A 4. ábra az előzőkben ismertetett kivi- 95 teli alakot tünteti fel. A szelepház (2) teréből kifelé vezető (20) furatba osavaroljuk a (21) fuvókatestet, amelynek hossz -fu r&tci (22) hasítókba torkol. A (22) hasíték ferdén halad kifelé a (21) fuvóká- 100 ból és azt kívül a (23) nyúlvány födi. A (21) fúvókának a (22) hasitokkal szembení'ekvő végén csavarhúzó behelyezésére való (24) hasítéka van, melynek hossziránya előnyösen merőleges vagy párhu- 105 zamos a (22) hasíték irányával. Ily módon a (21) fúvóka becsavarolásánál a (24) hasíték helyzetéről a (22) hasíték helyes helyzete felismerhető. Az ismertetett megoldással a (23) nyúlvány helyzete az no (ő) szeleporsóhoz képest szintén pontosan beállítható. E célból egyrészt a szelepházon kívül fekvő és a (26) elzárócsavar számára való (25) felfekvési felületet úgy munkáljuk meg, hogy az előre meghatá- 115 rozott távolságban legyen a szelep közepétől, másrészt a (21) fúvókát mindig egyenlő hosszúra készítjük. Ily módon a