108050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfidos érceknek és egyéb fém- és kéntartalmú anyagoknak klórozására
Megjelent 19 34. évi január hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108050. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás sznlfidos érceknek és egyéb fém- és kéntartalmú anyagoknak klórozására. Intermetal Corporation cég- New-York, mint Jenness Leslie Georgre brooklyni végy észmérnök jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 11-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1931. évi október hó 3-ika. A találmány eljárás szulfidra ércek klórozására. Ajánlottak már eljárásokat szulfidos ércek klórozására, melyeknél a felhevített érc felett klórgázt vezettek el. 5 A.z efféle eljárások azonban aránylag magas hőmérsékleteket kívánnak meg és más tekintetben sem elég hatásosak, amenynyiben adott idő alatt aránylag csekély íémkloridhozadékot adnak és ezenfölül a 10 kívánt végtermék hajlamos arra, hogy az alkalmazott magas hőmérsékleten tisztátalanságokkal és nem kívánatos kloridokkal szennyeződjék. Javasolták továbbá szulfidos ércek kló-15 rozását oly módon, hogy a felhevített érc felett kénmonokloridból vagy klórból és kénmonokloridból álló gőzalakú reagenst vezettek el. Az ilyen eljárások végtermékei fémkloridok, szabad kén és kénmono-20 klorid. Azonban, mint ezt alább ki fogjuk mutatni, ezek az eljárások nagyon rossz hatásfokkal dolgoznak és így, pl. a klór magában a molibdént annak szulfidércéből csak igen kis százalékos arányban ké-25 pes elgőzölögtetni, míg a találmány szerinti 3:1 arányú oxigén-klór elegy 375 C°-on a fémnek 88%-át gőzölögteti el. Ha pedig a klórhoz kénmonokloridot kevernek, a hatásfok még gyengébb. 30 A találmány célja szulfidos ércek klórozásánál a hatásfok növelése mind a menynyiség, mind a termék tisztasága tekintetében és csökkentett költségek mellett. A találmány szerinti eljárás általában 35 fémszulfidok feldolgozására alkalmas, amilyenek a legkülönbözőbb fémek, pl. molibdén, cink, nikkel szulfidjai, melyek mellett az eljárás a gyakorlatban még számos más szulfid feldolgozására is alkalmasnak bizonyult. A klórozott végter- 40 méket akár a kezelt anyag kilúgozásával, akár a felhevített anyagból elgőzölögtetéssel és ezután kondenzálással kaphatjuk meg. A találmány szerinti eljárás általános- 45 ságban véve abból áll, hogy a reakció megindítására elegendő magas hőmérsékletre felhevített szulfidos érceken keresztül vagy ezek felett klór és oxigén gázelegyét vezetjük el. Az ércet finoman el- 50 oszlatott alakban olyan kemencében helyezzük el, amely alkalmas az ércnek a kívánt hőmérsékletre való felhevítésére és egyidejűleg lehetővé teszi, hogy a felhevített érc fölött az oxigén-klórelegy el- 55 haladhasson. Molibdénszulfidérc feldolgozása esetében az érc felhevítésére előnyös hőmérséklet kb. 375 C°, noha más hőmérséklet, pl. 300 C° is alkalmazható, azonban ezen 60 az alacsonyabb hőmérsékleten a reakció lassúbb lefolyású. Az oxigénnek a klórhoz való térfogati aránya a reagensben megközelítőleg legalább 5 rész oxigén : 2 rész klór kell hogy legyen, de előnyö- 65 sen 3 rész oxigén: 1 rész klór, sőt esetleg ennél nagyobb is lehet. Ha a molibdénszulfidércet a 3:1 arányú reagenssel kezeljük, a hozadék lényegesen nagyobb, mint az 5:2 arányú rea- 70 genssel, egyébként azonos körülmények között. Ha az oxigén arányát a klórhoz képest 4:l-re növeljük, a kinyert molibdénvegyület elgőzölögtetésének mértéke már csak kevéssé emelkedik. 75 Tiszta oxigén helyett légköri levegővel dolgozhatunk. Egyik oka annak, hogy a 3:1 arány növelése esetén az elgőzölögte-
