108048. lajstromszámú szabadalom • Rostélyajtó

Megjelent 1934. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 108048. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Rostély aj tó. Budapest-Salgótarjáni Gépg-yár Vasöntő Részvény­társulat cég- Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 23-ika. A vas- és csercpkályhákon alkalmazott rostélyajtók legtöbbjének az a hátránya, hogy részben a csuklópánt kikopása, rész­ben pedig az ajtó megvetemedése folytán 5 idővel nem simulnak jól az ajtókerethez. A kezdetben légmentesen záró rostélyajtó, az említett elváltozások folytán, idővel már nem zár légmentesen. Már pedig oly kályha, melynek rosszul záródó ajtaja 10 van, már nem szabályozható kielégítően. A hiányos szabályozás folytán az égés változatlanul erőteljes lesz, ami még siet­teti az ajtó gyors pusztulását. E hátrányok kiküszöbölésére már java-15 soltak az ajtó közepén elrendezett, egyik végével csuklópánt körül forgó, másik vé­gével karapóba fogódzó reteszbe beszerelt csavarral az atjókerethez szorítható ajtó­kat, melyek jobban simulnak ugyan az 20 ajtókerethez, mint a csavarnélküli rostély­ajtók, de a gyakorlatban még nem vál­tak be az alább felsorolt súlyos hátrányok miatt: 1. Hogy a csavart vivő retesz a zárkam-25 póból kiemelhető legyen, a retesznek a csuklópántban lazán kellett járnia. 2. Ügy a retesz végén, mint a szorítócsa­varon külön kezelőgombra volt szükség. 3. Az ajtón hevedert kellett alkalmazni, 30 mely a retesznek csuklópántja körüli el­forgatásánál az ajtót magával vitte. Ez a heveder tetemesen megnehezítette a gyak­ran csiszolt és nikkelezett kivitelben ké­szült rostélyajtók tisztántartását. 35 A felsorolt hátrányok kiküszöbölését célozza a találmány, melynek tárgya egyetlen kezelőgombos reteszhevedernél­küli ajtó. A találmány lényege az, hogy a csukló-40 pánt csapján hosszirányban mozgatható hüvelyből kinyúló retesz oly szögemelő, melynek rövidebb karja a retesz kilenge­tésénél az ajtónak csuklópánt felöli olda­lára a nyitás értelmében ható erőhatást fejt ki. 45 A rajz a találmány tárgyának példa­képpeni megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra az ajtó elölnézete, csukott álla­potban. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó felül- 50 nézet. A 3. ábra az 1. ábra szerinti előlnézet, a retesz felemelt állapotában. A 4. ábra felülnézet, nyitott ajtóval, rész­ben metszve. 55 Az (1) rostélyajtó, ismert módon, (10) pántjaival (1. ábra) a (2) csuklócsap kö­rül forgatható. Csukott helyzetében sza­bad végével az (5) zárkampóba fogódzó, az (1) ajtó közepére ható (6) csavarral át- 60 tört (3) retesz biztosítja az ajtót, mely zárt helyzetében egyenletesen szorul a (9) ajtókerethez. A (3) í-etesz a (2) csuklócsapon magas­ságirányban mozgatható (4) hüvelyből 65 szögel ki (2. ábra) oly emelő hosszabb kar­jaként, melynek rövidebb karja a (4) hü­vely egész magasságára, vagy egy részére kiterjedő (7) bütyök. Az (1) ajtónak csuk­lócsap felöli élén (8) szemölcs van (1. 70 ábra). Az ajtó nyitása céljából a (3) reteszt a (6) csavar gombjánál fogva kiemeljük az (5) zárkampóból (3. ábra) és a (2) csukló­csap körül kilengetjük (4. ábra). Ekkor a 75 (7) bütyök az (1) ajtó (8) szemölcsére tá­maszkodva, az ajtóra, annak nyitása ér­telmében ható erőhatást fejt ki úgy, hogy az ajtó nyílik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom