108041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép füstszűrődugók készítéséhez szükséges készlettekercsek előállítására

- 2 — ezek (a, al) tekercseiket elhagynák. A (b4, b5) krepp-papirosrétegek tehát az (a4, a5) rétegek hordozói, amelyekhez a (b4, h5) rétegek odatapadnak és amelyek révén az 5 (a4, a5) rétegek tekercseikről lefejtődnek. Fontos, hogy a (b4, b5) krepp-papirosrétegekre, a nedvszívó anyaggal való összehozásuk közben vagy után, ne hasson számbavehető feszültség, mert különben 10 az (a4, a5) rétegek elszakadnak vagy szabálytalanul helyezkednek el, mely esetben a készlettekercsekből készített füstszűrőbetétek szívóképessége, illetve e tulajdonságuk egyenletessége szenved. 15 A (b7) tekercsről járulékos (b6) krepppapirosréteget fejtünk le és vezetünk a nedvszívó anyag felső, szabadon fekvő (a4) rétegére. A gép öttől eltérő páratlan számú rétegből összetett szalag előállítá-20 sára is alkalmas. A (b4, b5, b6) krepp-papirosrétegből és közbehelyezett nedvszívó (a4, a5) rétegekből összetett anyag ezután a (c) henger mentén jut a vágószerkezethez, mely az 25 anyagot hosszirányban, az előállítandó füstszűrőbetéteknek megfelelő szélességű, egymással párhuzamos csíkokra vágja szét. A vágószerkezet a 2. ábra szerint több 30 (d) vágótárcsából áll, melyeket a forgatható (dl) tengely hord és melyek az alattuk elrendezett hengeralakú (e) matricák (el.) kerületi hornyaival működnek együtt. A (dl) tengely (d2) excenterekbe szerelt 35 (1. ábra), melyek a (d) vágótárcsákat munkahelyzetükből felemelik, amikor is bizonyos hosszúságú anyag kerül a vágószerkezeten át az (f) tekerecselő hengerhez. 40 A tekercselő henger a (g) csapágyakban ágyazott tengelyből áll, mely a (d) vágótárcsák (dl) tengelyével párhuzamos és pl. kéregpapírból való gyűrűalakú (fl) tartómagvak sorozatát veszi fel, melyek-45 nek szélessége, az összetett anyagszalagból, a (d)-nél foganatosított vágás révén kapott csíkok szélességének felel meg. Az (fl) gyűrűket az (f) tekercselő hengeren, pl. a belső csavarmenetes (f2) karmantyú-50 val tartjuk fogva, A gép e részének oly szerkezete van, melynek révén az (f) tekercselő henger és a vágószerkezet közötti távolság az (f) hengerre feltekercselődő anyag átmérőjének növekedése arányá-55 ban önműködően növekszik, még pedig célszerűen úgy, hogy az összetett anyagszalagok lényegileg vízszintes irányban hagyják el a vágószerkezetet. Ehhez képest az (f) tekercselő henger (g) ágyazatai két oly (gl) kar végein foglalnak helyet, 6C melyek alsó végüknél fogva, a forgatható (g2) tengelyen rögzíttettek és (g3) vonórudakkal oly helyzetben vannak megtámasztva, hogy az (f) henger felső része kb. a vágószerkezet (e) matricájának szintjé- 6E vei azonos magasságban van. A (g3) vonórudak egyfelől a (gl) karokkal, másfelől pedig (g4) tömbökkel csuklósan kapcsoltak, melyek a helytálló nyomócsapágyakban ágyazott, csavarmenetes (g5) tenge- 7C lyen tolhatók el. Ez utóbbit az anyagnak a vágószerkezeten való áthaladása sebességével egybehangzóan forgatjuk, még pedig a (g6) csavarhajtással a (c) hengert vivő (cl) tengelyről. Ily módon az (f) te- 75 kercselő henger mindjobban távolodik a vágószerkezettől és tolódik lefelé (amint azt a szakadozott vonalak jelzik) és így az anyag a vágószerkezetet mindig vízszintes vagy közel vízszintes irányban hagyja el. 80 Az (f) tekercselő hengert a (p) hajtótengelyről szíjak és (pl, p2) fogaskerekek segélyével csak kismértékben terhelt tengelykapcsolás közvetítésével hajtjuk, vagy rnás eszközökkel biztosítjuk, hogy az 85 anyag a vágószerkezetet csekély feszültséggel hagyja el. A (d) vágótárcsákat a (p) hajtótengelyről (p3, p4) szíj- vagy lánchajtással hajtjuk. Az (a, al, b, bl, b7) tekercseket, egymás- 90 sal összehangban, kényszermozgásúan forgatjuk. A feltüntetett példában e célból, a (p) hajtótengely felől, csavarkerekes hajtószerkezet segélyével, a hosszirányban vonuló (p5) tengelyt, az utóbbiról pedig egy 95 második hosszirányú (p6) tengelyt hajtunk, pl. a (p7) kúpos tárcsák segélyével. A (p6) tengelyről, egyrészt pl. kúpkerekek révén, a (b8, a2) és (a3) tengelyeket közvetlenül és másrészt, függélyes középten- 10 gelyek és kúpkerekek közvetítésével, a (b, bl. b2, b3) tengelyeket is hajtjuk. Ilyfajta hajtást esetleg csupán a krepppapiros (b, bl, b7) tekercseihez alkalmazunk, míg a nedvszívó anyag (a, al) teker- 10 cseit az őket körülfogó (a4, a5) krepppapirosrétegek súrlódással meneszthetik. Az (a, al) tekercsek vagy valamennyi készlettekercs vagy e tekercsek tetszőleges csoportjának hajtását kismértékben 11 terhelt tengelykapcsolók útján foganatosíthatjuk. A (c) vezetőhengert a (p5) tengelyről, kúpkerekek és függélyes közbenső tengely révén hajtjuk. A (p5, p6) tengelyeket egymással összekötő, változtatható 11 hajtás, a készlettekercsek átmérői közötti