108038. lajstromszámú szabadalom • Bőrszövet

Megjelent 1934. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108038. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Bőrszövet. Teichner Adolf magánzó Berlin. &, bejelentés napja 1932. évi november hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi november hó 14-ike. A találmány oly szövetre vonatkozik, amely túlnyomó részben sáv- vagy fonal­alakú bőrből készül és nagyfokú tartós­sága, símulé'konysága, bútorbevonatokhoz 5 és máseffélékhez való használhatósága, valamint azon lehetőség által tűnik ki, hogy a legkülönbözőbb ízlésbeli hatások érhetők el vele. A találmány szerint a váltakozva bőr-10 szalagokból és fonalakból álló láncot vá­szonkötésszerűen egy-egy vastag töltő­vetülékkel és egy vékony kötővetülékkel kötjük. A töltővetülék és a kötővetülék a használati cél, a kívánt szilárdság és sí-15 mnlékonyság és az elérendő ízlésbeli ha­tás szerint fonatfonalakból, bőrfonalakból vagy vegyesen fonatfonalakból és bőrfo­nalakból állhat. A lánc bőrszalagjai közt haladó láncfonalak is rostfonalakból vagy 20 bőrszalagókból állhatnak. Végül pedig a két-két láncfonal közt futó bőrszalagok is több egyes szalagra oszthatók. Emellett a bőrszalagok, bőrsávok és bőr­fonalak bármely kívánt színösszeállításl-25 ban vagy feldolgozásban alkalmazhatók, amivel a legkülönbözőbb minták és ízlés­beli hatások érhetők el. Hasonló módon használhatók sima és sodrott vagy gön­gyölített, különböző szélességű fonalak, 30 sávok stb. a legváltozatosabb kivitelekben és kombinációkban. A találmány értelmé­ben „fonal"-on bármely, külső megjelené­sére nézve fonalalakú test értendő, tehát pl. vékony bőrkötél is, ha nem is készülne 35 úgy, mint a szokásos fonal, rostanyagból a rostoknak csavarása útján, vagyis ha sodratlan és göngyöletlen volna. A találmány szerint oly szövet is készít­hető, amelynél egy bevezetett, fátylat al­kotó vetülék teljesen vagy részben bőrből 40 készült előáruból áll, továbbá oly szövet, amelynél bőrből álló fátyolvetüléket hasz­nálunk. A rajz a bőrszövet különböző kiviteli alakjait mutatja példaképen. Az 45 1. ábra egy találmány szerinti, vászon­kötésű bőrszövetnek lényegesen nagyobb léptékű távlati képe. A 2. ábra a hozzátartozó metszet. A 3. ábra ugyané szövetnek távlati képe, 50 amelynek kötővetüléke sodrott vagy gön­gyölített bőrfonalból áll. A 4. ábra a 3. ábrához tartozó metszet. Az 5. ábra bőrből és rostanyagszálakbó] álló előáru távlati képe, amely vetülék- 55 ként egy szövetbe bevihető. Az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alaknak oly lánca van, amely váltakozva (a) bőrszala­gokból, vagy bőrsávokból és (b) lánccérná­ból áll. Ezt a szalagokból és cérnából álló 60 láncot vászonkötésszerűen egy-egy vastag (c) töltővetülékkel és egy-egy vékony (d) kötővetülékkel szőjjük. Emellett az egyes, vagy az összes bőrszalagok, amint azt az 1. ábra baloldala szaggatott vonalakkal 65 mutatja, több egyes szalagra, esetleg vál­tozó számú, szélességű, vagy kivitelű egyes szalagra oszthatók, úgy hogy a (b) lánccérnák ritmikusan futnak e bőrszala­gok összegei közt. 70 A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alak csak annyiban tér el az 1. és 2. ábra sze­rinti kiviteli alaktól, hogy a (d) kötővetü­lék is bőrvetülék, amely sodrott, vagy göngyölt bőrfonalakból áll. 75 Az összes kiviteli alakoknál a bőrből ké­szült (a) láncsávök helyett bőrből készült láncfonalakat használhatunk, amelyek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom