108035. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak, folyadékkeverékeknek vagy oldatoknak fagyasztására, illetve fagyasztással való szétválasztására, illetve tömínyítésére

- 3 — lyadék kerül. A (c, c') késeknek és velük együtt a hűtőhengerben lévő közegnek gyors forgása folytán, tehát a megfagyott, lekapart jégszemcsék befeléterelődnek és 5 mivel az (5) csövön át' ! %yomás alatt be áramló folyadék az (f) heiigerben lévő kö­zegnek állandó felfeléárámlását is ki­váltja, azért a befeléterelt folyadékkal ke­vert jégszemcsék a (6) csövön át távoznak. 10 E folyamatot megkönnyíti még az is, hogy a folyadékot az (f) hűtőhengerbe vezető (1) áttörések az (f) köpeny fala mellett vannak és így az (1) áttöréseken át belépett folyadék azonnal a lekapart jégszemcsék 15 helyébe lép. ügy a bevezetett folyadék, valamint a képződött jégszemcsék tehát állandó, egyenletes, torlódásmentes moz­gásban vannak és pedig a (6) kilépőcső irányában, miért is e fagyasztókészülék 20 erőszükségiete kevés, hatásfoka pedig igen jó, mivel egyfelől belsejében örvénylő mozgások nem keletkeznek, másfelől pedig a keletkezett vékony jégrétegek a hűtőhen­ger belső faláról azonnal eltávolodnak és 25 így a meleg gyors elvonását nem akadá­lyozzák. A lerakódott jégrétegek ugyanis rossz hővezetők, miért is a fagyasztógép gazdaságos munkája szempontjából igen fontos, hogy a hűtőfelület lehetőleg jég-80 mentes legyen. Az (5) csövön át bevezetett folyadék nyo­mását úgy szabályozzuk, hogy az elegendő nagy legyen ahhoz, hogy a (6) csövön át a folyadék-jégkeveréket a szűrőkészülékbe 35 juttassa és a szűrőkészülékben még ele­gendő nyomás uralkodjék ahhoz, hogy a folyadék a szűrőrétegen át távozzék, a fo­lyadéktól mentesített jégszemcsék pedig jégpép alakjában távozzanak. Í0 A végzett kísérletek szerint a fagyasztó­gép akkor működik a leggazdaságosabban, ha az (f) hengerben forgó folyadéknak ke­rületi sebessége másodpercenként körülbe­lül öt méter. Ez esetben a gép úgy hatás-Í5 fok, mint teljesítőképesség tekintetében az összes eddigi fagyasztókészülékeket sok­szorosan felülmúlja. A 1—3. ábrákon részletezett szűrőkészü­lék újdonsága abban van, hogy nemcsak 50 elválasztja a folyékony közegeket a szilárd közegektől, hanem mindkét közeget foly­tonos megszakításnélküli munkamenet­ben távolítja el magától. A szűrőkészülék (s) csőből áll, melyen számos apró (t) lyuk 35 van; e csövet kívülről (o) szűrőszövettel többszörösen körülcsavarjuk, melyet hely­zetében, a csőben uralkodó nyomás ellen, (p) szorítópántokkal biztosítunk, s ezek végeit bármely ismert (x) kapcsolószerke­zettel összehúzhatjuk, úgyhogy e szorító- eo pántok a szűrőszövetre feszülnek. A szűrő­csőnek (t) luksorait előnyösen a szűrőcső hossztengelyére merőleges sorokban he­lyezzük el és két-két ilyen luksor között egy-egy (p) szorítópántot alkalmazunk. E 65 szűrőcső egyik, jelen esetben baloldali ré­szében, melyen a szűrendő folyadék-jég­keverék belép, hengeres belvilágú. Bár a szűrőcső végigmenően, egyenletesen kör­keresztmetszetű, mégis a szűrőcsőnek má- 70 sik végét előnyösein kúpos betétekkel szűkítjük s ezért a folyadék-jégkeverék a szűrőcsőben való előrehaladása köz­ben, folyton szűkebb és szűkebb térfo­gatra szorul a szűkülő keresztmetszetben 75 nagyobb ellenállásra talál, amivel a szűrő­cső hengeres szűkítetlen részében elegendő nyomás keletkezhetik ahhoz, hogy a keve­rékben lévő folyadékot a (t) lyukakon és (o) szűrőszöveten keresztülhajtsa. A szűrő- 83 csőben két (u, ul) kúpos betét van, ame­lyeken a folyadék átbocsátására sugárirá­nyú (c') furatok, illetve áttörések vannak, melyek e kúpos betétek külső, körülfutó (z') hornyaiba torkolnak, melyek az (s) szűrő- 85 cső megfelelő (t) lyuksorával köizlekednek:. A legbelsőbb (u) kúpos betétet a szűrő­cső falához szilárdan erősítjük és ugyan­ezt tehetjük a következő (ul) betéttel is. (Az (ul) kúpos betét után több, jelen pél- 90 dánál három (v2, v3, v4) hengeres betét­gyűrű következik, melyeknek hengeres belvilága az (ul) kúpos betétnek legkisebb átmérőjénél nagyobb. E (v2, v3, v4) betét­hengergyűrűket a 3. ábra szerinti kúpos 95 belvilágú (u2, u3, u4) betétekkel részben vagy egészben helyettesíthetjük, amiáltal az 1. ábrán az (ul, u2) betétek alkotta kú­pos összeszűkülést a pontozottan berajzolt (u5) vonal mentén azon legkisebb mértékig 100 fokozhatjuk, amelyet a legutolsó (u4) betét szab meg. Ilyképen a kilépő-keresztmet­szet csökkentésével tetszőlegesen fokozhat­juk a szűrőhengerben uralkodó nyomást és elérhetjük azt, hogy az összes folyadék 105 a szűrőszöveten át távozik, míg a jégsze­mek az utolsó kúpos belvilágú (u) gyűrűn át a szalagsajtókhoz hasonló módon, foly­tonos körkeresztmetszetű jégpéprúd alak­jában távoznak, melyet azután feldarabol- 110 hatunk és tetszőleges alakú összeálló jég­darabokká sajtolhatunk össze. Az utolsó (u4) vagy (v4) betéthez a szűrőcső kilépő végébe illő (11) szorítógyűrű támaszkodik, melynek külső vége a szűrőesőből ki- 115 áll; e (11) szorítógyűrűt a szűrőcső csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom