108007. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltó differenciál

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI KIRfeÁG SZABADALMI LEÍRÁS 108007. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Sebességváltó differenciál. Graff Vilmos oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 24-ike. Motoros járművek sebességének változ­tatása a motor fordulatszámának változ­tatásán kívül ezidőszerint úgy történik, hogy a motor forgató nyomatékát és for-5 dulatszámát a haladásnál felmerülő külső ellenállások mértékéhez képest különböző módosítású fogaskerékpárok be- és kikap­csolásával változtatják. Az ily módszerű sebességváltás — 10 konstáns motorfordulatszámot feltéte­lezve — nem folytonos és a hajtómű erős megrázkódtatása nélkül nem is lehetsé­ges. A sebességváltó fogaskerekei aj gya­kori ki- és bekapcsoláskor erős kopásoknak, 15 sőt fogtöréseknek vannak kitéve, ami igen kényes és költséges javításokat von maga után. A szakaszos sebességváltásnak még az a hátránya is megvan, hogy a motoros 20 jármű vonóereje az ellenállások folyamatos növekedésével nem változik folyamatos arányban, hanem ugrásszerűen, például három sebességi áttételű járműnél minden egyes sebességi kapcsolás csak egy bizo-25 nyos sebességnél — tehát a jármű egész sebességi skálájában csupán három meg­határozott ponton — mutat vonóerő­maximumot. Fentiekhez hozzájárul még, hogy lassú 30 menetnél a motortól megkívánt forgató­nyomaték direkt kapcsolás esetén (tehát 3 sebességes hajtóműnél a III. sebesség­nél) elégtelen a külső ellenállások leküz­désére. Ennek folytán lassításnál és gyor-35 sításnál egyaránt a robbanókeverékada­golás változtatásán kívül a hajtómű foly­tonos átkapcsolása kényelmetlen és nagy gyakorlatot kívánó kezelést igényel. Jelen találmány célja nemcsak a sza-40 kaszos és ugrásszerű sebességi kapcsolás kiküszöbölése és ezzel a jármű felgyorsu­lásának folyamatossá tétele, hanem a se­bességi és nyomatéki áttételt eszközlő fogaskerekek kapcsolásának teljes kikü­szöbölése oly módon, hogy a jármű lassú 45 járásánál megkívánt fokozott vonóerőt kompresszor útján motorteljesítménynö­veléssel érjük el, minthogy a kompresz­szor a motor hengerében a közepes speci­fikus nyomást emeli. 50 Mellékelt rajz I. ábráján diagrammban mutatjuk be a szóbanforgó módszert. A diagrammban az (a) görbe a jármű ösz­szes ellenállásainak leküzdésére fordított munka görbéje, a (b) vonal a kompresszor 55 működtetésére fordított munka görbéje, melyet — minthogy a motorteljesítmény növelésére szolgál — bőségesen vissza­nyerünk, (c) görbe a motor által teljsített effektív munkát ábrázolja. 60 A rajz II. ábrája vázlatosan bemutatja a sebességváltó egy foganatosítási alakját, mely alapjában véve differenciál és ezért sebesságváltó differenciálnak nevezzüük. A rajzon (1) jelzi a motor keretét, (2) a 65 motortengely egyik forgattyúja, (3) ten­gelykereszt, mely a sebességváltó differen­ciál mozgátását eszközli. (4) a differenciál, (5) a közlő kúpkerekek, (6) a kardánke­rék, vagyis az a kúpkerék, mely a kar- 70 dántengelynek továbbítja a forgást, (7) a kompresszorkerék, vagyis az: a kúpkerék, mely á kompresszornak továbbítja a for­gást. A kardánkerék a (8) tengelyre a (8a) ékkel van fixen rögzítve, (9) a kompresz- 75 szórt működtető excenter (lehet ezt a moz­gást forgattyúval vagy bütykös tárcsával is elérni). (10) a kompresszor hajtórúdja, ^11) a tengelykapcsoló, mely a motor ten­gelyről a mozgást a tengelyre viszi át. A 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom