107996. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kiváltképpen egy vagy két csővel

— 2 — és (15) az anóda. Az anóda hossza a fűtö­szál hosszához képest oly rövidre van meg­szabva, hogy a zavaró hőmérsékletingado­zásoknak alávetett fűtőszálvégek az, s emisszió létrehozásában számbavehető mértékben nem vesznek részt. Lehet azo­nos módon természetesen megfelelő hosszú fűtőszálak alkalmazása esetén normális anódákat is alkalmazni. jq Az elektródáknak a találmány szerinti olyan méretezésére vonatkozólag, hogy a fűtőszálnak csak az a része használtassák fel a vezérelt emisszióra, amely nem okoz zavaró ingadozásokat, különböző szem­ig pontok mértékadók. Elsősorban természe­tesen azon múlik, hogy milyen zavaró ingadozások lépnek fel egyáltalán a fűtő­feszütlségben. Váltakozó áram ú fűtés esetében túlnyomóan a váltakozó áram 20 periódusszáma a döntő; a zavarok lehető­sége annál nagyobb, minél kisebb a pe­riódusszám. Szóbajöhet azonban egyen­irányított váltakozó áram is; ennél az a lényeges, hogy miképpen történik az 25 egyenirányítás és hogy egyáltalán van-e szűrés és ha van, ez milyen mértékben ki­elégítő. Elsősorban tehát azt kell figye­lembe venni, hogy milyen valóságos fe­szültségingadozásokat mutat vagy mutat-30 hat a fűtőfeszültség. Fontos tényezők továbbá a fűtőszál te­hetetlensége és az emisszió ingadozásainak hatása az anódáramra, minthogy végül is az emisszió ingadozásaitól az anódáram­§5 ban létrehozott ingadozások azok, amelyek a leadásnál zavaróan észlelhetők. A szál tehetetlensége tekintetében különbséget tesz, hogy a cső közvetlen vagy közvetett íutésű-e. Nagyobb áramfogyasztású vég-40 csövek kisebb ingadozásokat mutatnak, mint feszültségerősítő csövek. A valódi emisszióingadozások befolyása az anód­áramra függ az elektródák elrendezésé­től, távolságától és nagyságától, amint-45 hogy a találmány szerinti effektust ezen tényezők megfelelő megválasztása által pl. megkisebbített anódával el lehet érni. Azonban nemcsak az eddig említett té­nyezők döntőek, hanem belejátszik itt a 50 kapcsolástechnikai elrendezés is. Ismere­tes például, hogy csőfokozatoknál, ame­lyeknél a rács váltakozó árammal szem­ben na,gy ellenállású kondenzátoron át van a katódához kapcsolva, így kivált-55 képpen az audionkapcsolásnál és az ellen­álláskapcsolásnál, a hálózati zavarok kü­lönösen könnyen érezhetőkké válnak. Ezeknek a tényezőknek a befolyását elő­zetes kísérlet által lehet megállapítani. Az eddigi okfejtésekből kitűnik, hogy 60 valamely csőnek a találmány szerinti mé­retezését nem lehet minden további nélkül egy formulában lerögzíteni, hanem ezt a méretezést a mindenkor fennforgó körül­ményeknek megfelelően kell végezni, ame- 65 lyeket kapcsolástechnikai és üzemtech­nikai adottságok határoznak meg. Ez a méretezés más pl. közvetve és más köz­vetlenül fűtött csöveknél, más teljesít­ménycsöveknél és más feszültségerősítő 70 csöveknél, más 50 periódusos váltakozó áramú fűtésnél, más nagyfrekvenciájú fű­tésnél ós más egyenirányítóit váltakozó áramnál. Azonban, ha meghatározott matemati- 75 kai formulák a méretezésre a befolyást gyakorló tényezők sokoldalúsága miatt általában nem is állíthatók fel, a szakma­beli a megadott útmutatások alapján minden meghatározott esetben az éppen 80 adott üzemi feltételek figyelembevételével képes a találmány értelmében egy csövet előállítani; néhány összehasonlító kísérlet kapcsán ez mindenkor lehetséges. .De le­hetővé válik a szakmabelinek még bizo- 85 nyos meghatározott és adott viszonyok­hoz (közvetlen, közvetett fűtés — előcső, végcső —) a találmány szerint speciális csöveket néhány kísérlet után a fent már megadott eszközök (az anód megrövidí- 90 tése, az emisszióréteg megrövidítése stb.) felhasználásával előállítani. A 2. ábrán a találmánynak egy további megvalósítási alakját látjuk. Az (1) meg­erősítő drótok tartják a (22) fűtőszálat, 95 amely csak középső részében áll nagy­emissziójú anyagból, illetve van ilyennel burkolva; (24) a fűtőszálat koncentrikusan körülvevő vezérlőrács, (25) az anóda. Az izzószálvégek hőmérsékletingadozásai en- 100 nél a kivitelnél sem nyilvánulnak az anódkörben zavaró búgó zörejekben, mint­hogy a szálvégeknek az emisszióban való részesedése itt is vagy teljesen zérus vagy egészen lényegtelen. 105 Mint már említve volt, a fűtőfeszültség­forrást egy potenciómeter elrendezéssel vagy valamely ezzel egyenértékű elrende­zéssel kell áthidalni, amely lehetővé teszi, hogy állandó potenciállal bíró pontot léte- 110 sítsünk, amely kiváltképpen a rácsáram­körre vonatkozólag szükséges, hogy a ha­tásos récselőfeszültségnek ingadozásait el­kerüljük. A 3. ábrán egv ily kapcsolás vázlatát 115 látjuk. Az ábra kétfokozatú, ellenállásra kapcsolt erősítőt mutat, amelynél (7) és (8) az erősítőcvsőveket jelöli. Ezeknek (9)

Next

/
Oldalképek
Tartalom