107992. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági áramkikapcsoló

ból készítjük vagy a tokon kívül eső részükön. más módon védjük meg. míg a tok belsejében lévő (9) fémkontaktusok a (8) csavarok orsóival kapcsolódnak és a (6) 5 jelzőcsövet az áramkörrel kötik össze. A (6) cső a (10) csavarrugóval együtt a (9) kontaktusok közé van helyezve, ahol is a cső ama részét, amelyben az izzás megy végbe, a (7) védő tok mellső oldalán alkal-10 mázott (11) nézőnyílás révén láthatóvá tesszük. Ha bármikor a jelzőcső kicserélése válik szükségessé, ezt a (8) csavarok eltávolítása és a (7) tok levétele révén könnyen foganatosíthatjuk. 15 A leírt készüléknél a jelzőcső a kikapcsoló berendezéssel párhuzamosan van kapcsolva és mindaddig, amíg e berendezés áramvezető marad, a jelzőcsőben izzás nem megy végbe. Ha azonban a kikap-20 csolóberendezés túlterhelés vagy rövidzárlat folytán működésbe lép, a kikapcsoló végei között fellépő feszültségkülönbség a jelzőkészülékben izzást idéz elő, ami megmutatja, hogy a kikapcsoló 25 berendezés nyitott állapotban van. A 2. ábra szerinti megoldási alak az előbbihez hasonló, csakhogy most a (7) tok az (1) szigetelőtesttel egy darabból készül. A (7) tok belsejében elhelyezendő 30 alkatrészeket, nevezetesen a (6) jelzőcsövet, a (9) kontaktusrészeket és a (10) rugót a tok felső végén lévő nyíláson át vezetjük be, mely nyílást a felső (3) kontaktusrésszel kapcsolódó, szigetelőanyagból 35 készült (12) süveggel zárjuk ei. A 3. ábrán látható megoldási alaknál a (7) tok az (1) szigetelőtesttel ismét egy darabból készül, azonban mellső oldalán külön (13) zárófedele van, melyet a (8) esa-40 varokkal rögzítünk. A 4. ábrán szabványos olvadóbiztosítékú szekrény látható, ahol azonban a találmány szerint a szekrény (14) fedelében a (6) gázkisülésű eső van felszerelve 45 és ez az áramkörnek a (16) olvadódrótot közrefogó (15) kapcsaival van összekötve, még pedig a rugalmas (17) lamellák révén, melyek a (9) fémkontaktusokban vannak megerősítve és a (15) kapcsokhoz 50 szorulnak. Ekkor a (6) cső a (16) olvadódróttal párhuzamosan van kapcsolva és ha az áramkör a drót megolvadása folytán megszakad, az ebből eredő, a (6) csőbe jutó feszültség a csövet 55 izzásba hozza, ami az áramkör bekövetkezett megszakítását jelzi. Az 5. ábra egy másik szabványos fajtájú, olvadóbi/ítosítékú tömböt mutat, melynél a (16) olradódrót a levehető (14) tömbrészben lévő (18) csatornában van el- 6C helyezve. Az olvadódról, az áramkör rugalmas (20) lamellákkal felszerelt, (19) kapcsai közé vaa kapcsolva, amelyek az olvadó biztosítékú tömb helytálló alaprészébe felszerelt, amazokkal e^yüttmű- 65 ködő (21) késekkel létesítenek kor taktust. A (6) cső az eltávolítható (14) 'ömbrészben van elhelyezve, ahol a (9) kontaktusrészeket a (14) tömbrészben lévő csatornakon átvezetett (22) huzaiok a (19) kap- 7C csókkal kötik össze. A (9) fémkontaktusok a (10) rugó hatása folytáu a hozzájuk tartozó (22) dróttal állandóan érintkeznek, aholis a (6) cső és az ezzel együttműködő kontaktusok elzárására a (14) tömbrész 7£ furatának végeiben elhelyezett és (24) csavarokkal rögzített (23) dugókat alkalmazzuk. A jelzőcsövet akár boIs5, akár külső elektródákkal vagy mindkét féle elektro- 8C dával készíthetjük, aminek megválasztása részben ama fogyasztóhálózat jellegétől és feszültségétől függ, amellyel kapcsolatban a készüléket használni akarjuk. Világos, hogy az alkalmazott csőnél- olyannak kell 8," lennie, hogy az a kikapcsoló berendezéssel összekötött áramkör szabványos feszültségének a cső kapcsaira való kapcsolásánál izzásba jusson, vagyis anélkül, bogy magasabb értékű indítőí'eszültségre 9C volna szükség. Ama szokásos fogyasztó hálózatoknál, melyeknél a feszültség 200—250 Volt, az 1. és 4. ábrán példaképpen feltüntetett jelzőcső kielégítőnek bizonyult. E csőnél mindkét elektróda külső 95 elektróda, melyeket a (25)-tel jelzett, fémbevonatok vagy fémfóliák alkotnak, aholis a kettő közötti hézag aránylag keskeny, pl. 1.5 mm. Ekként a cső a fent említett értékhatárok közötti feszültségű IC áramkörben való gerjesztésre alkalmas, az izzás azonban nem szorítkozik a cső hosszának ama részére, mely a (25) bevonatok közötti távolságnak felel meg, hanem nagyobb hosszra terjed és ennek íc megfelelően a csőnek a (11) nézőnyílás vagv ablak felé eső oldalán a bevonatok közötti közt megnöveljük, hogy magán a csövön (26) ablakrész létesüljön, amikoris a kikapcsoló berendezés megtekintésénél n a csőben végbemenő izzás teljes hatása látható. A csövet bármely oly gázzal vagy gázok keverékéved, esetleges hozaganyagok kíséretében tölthetjük meg, amelyek izzást idéznek elő, mihelyt a csőre lí feszültségkülönbség jut.