107991. lajstromszámú szabadalom • Fényvillamos berendezés

— 2 — galvanométer elegendő érzékeny, akkor az utóbbinak kilengése az első galvanométer kilengésének sokszorosa lehet. A találmány azon a felismerésen alap-5 szik, hogy ugyanezt az eredményt, neve zetesen egy bizonyos feszültség vagy áram okozta kilengésnek megváltoztatását, pl. megsokszorosítását, egyszerűbben, egyetlen műszer alkalmazásával is elér 10 hetjük, ha a fényelemben keltett áramot magába a műszerbe vezetjük vissza, olymódon, hogy az a műszer elmozduló részének elmozdulását befolyásolja és hogy ezzel az elrendezéssel, amelyet találóan 15 fotoelektromos visszacsatolásnak nevez hetünk, a műszer érzékenységét majdnem tetszőleges mértékben növelhetjük és számos más célra is használható berendezéseket létesíthetünk. A fotoelektromos 20 visszacsatolással pl. a műszer csillapítását és lengésidejét is megváltoztathatjuk, pl. növelhetjük vagy csökkenthetjük, A találmány szerinti berendezészen „műszer" gyanánt bármely olyan készülé-26 ket használhatunk, melynek villamos áram vagy feszültség hatására elmozduló és elmozdulása által sugárnyalábot befolyásolni képes szerve van, melyet tehát a lenyelem szolgáltatta vagy befolyásolta 80 feszültség vagy áram működtetni képes. A fénysugárnyaláb irányát pl. tükörre!, vagy prizmával, keresztmetszetét ernyővel vagy diafragmával, intenzitását és hullámhosszát pl. fényszűrővel változtat -35 hatjuk, mely szerveket a „műszer" mozgó szervével célszerűen mechanikus vagy esetleg villamos áttétel vagy kapcsolat segélyével működtetünk, illetve mozgatunk. A találmány szerinti berendezéseket igen 40 sokféle célra használhatjuk, így pl. mérő, jelző, regisztráló, rezgéstkeltő vagy előre megszabott alakú áramgörbéjű vagy fe szültséggörbéjű áramok létrehozására való berendezésekként, stb., mint azt alantiak-45 ban ki fogjuk mutatni. A találmány szerinti berendezéseket és azok használatát alantiakban néhány példaképem foganatosítási alakban részletesebben ismertetjük, a csatolt rajzzal kap-50 csolatban, melyen az 1. ábra tükrös, lengőtekercses műszert tartalmazó berendezés vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló, de két fényelemet tartalmazó berendezés váz-55 lata, a 8. ábra a 2. ábra szerinti berendezéshez alkalmas kettős fényelem harántmetszete, a 4. ábra ugyanennek íelülnézete az 5. és 6. ábrák kapcsolási vázlatok, a 60 7. ábra lengőtekercses műszernek a találmány szerinti kiképzett forgótekercsét és az alatta elhelyezeti; fényelemet mutatja távlati képben, a 8. ábra pedig a 7. ábra szerinti műszer 65 hez használható fényelem fényfelfogó fe Ihletének felülnézete Az 1. ábra szerinti berendezésnél a mé rendő áramot a (2) tükörrel ellátott villa mos (1) mérőműszer, p! lükrös gaivanomé- 70 ter, (3 és 4) kapcsaihoz vezetjük. Az (5) fényforrás fényét a (C> lencse a ^alvano • méter tükrére gyűjti; a célszerűen n>gyszögletes nyílással ellátott (7) ernyő pedig a lencse előtt olya,! távolságban van el- 75 helyezve, hogy a nyilas éles képe a tükör előtt, a (8) fényelem homlokí'elületének síkjában jöjjön létre. A (8) fényelem, ill. a célszerűen ugyancsak i négyszögletes nyílással ellátott (9) ernyő úgy van elhelyezve, 8C hogy a galvanométer nyugalmi helyzeté ben a visszavert (1) fénynyaláb éppen ne essék a fényelemre. A fényelem (10) és (11) sarkai, esetleg a célszerűen változtatható (12) ellenállás közbeiktatásával, a galvano- 8E méter (3 és 4) sarkaihoz vannak kapcsolva. Ha a galvanométerre feszültséget kapcsolunk, a tükör a nyíllal jelzett irányban elfordul, a róla visszavert fény a fényelemre esik és a fényelemben keltett áram — meg- g( felelő értelmű kapcsolás esetén — a galvanométer kilengését tovább növeli. A visszacsatolás mértékének növelésével, ami , pl. a (12) ellenállás csökkentéséve1

történhet, a galvanométer érzékenysége folyto- 95 nosan növekszik, míg végül a műszer labilissá válik. Ez esetben bármilyen kis áramot is vezetünk a galvanométerbe, az erősen kileng, úgyhogy a visszavert nyaláb majdnem egészen túlhalad a fényelem K fényfel fogó felületén és a fénynek csak oly kis része esik a fényelemre, hogy az általa keltett áram a galvanométert kitérített állapotában éppen meg tudja tartani. A mérőműszer ebben az állapotban mérésre K természetesen már nem alkalmas, ellenben áramjelző műszer, jelfogó, stb. érzékenységének fokozására, valamint általában mindazon esetekben, midőn arról van szó, hogy valamely jelzőberendezést ki- n csiny külső behatással (pl. beérkező gyenge árammal) nyugalmi helyzetéből működési helyzetébe vigyük át, ezt a „túl vezérelt" állapotot felhasználhatjuk. Az eddigiekben feltételeztük, hogy a 1; műszernek csak egyetlen tekercse van s abba vezetjük be úgy a mérendő, mint a visszacsatolt áramot. Minthogy a fény-