107991. lajstromszámú szabadalom • Fényvillamos berendezés
Megjelent 1934. évi január h< > 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107991. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Fényvillamos berendezés. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. Újpest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 28-ika. A találmány olyan fényvillamos berendezés, amely villamos áram vagy feszültség hatására 'elmozduló szervet tartalmazó villamos készülékből (pl. 5 mérőműszerből), melyet az alantiakban röviden ,,műszer"-nek fogunk nevezni, egy vagy több, a műszerhez kapcsolt fény villamos szerkezetből és ennek, illetve ezeknek megvilágítására való ter-LO mészetes vagy mesterséges fényforrásból áll, mimellett a műszer elmozduló szervéhez, közvetlenül vagy közvetve, a fényvillamos szerkezetet megvilágító fénysugárnyaláb befolyásolására alkalmas 15 szerv vagy szervek vannak kapcsolva. A fényvillamos szerkezet a műszerrel a találmány szerint fotoelektromos visszacsatolásban áll és pedig akként, hogy a műszer fénysugárnyalábot befolyásolni ké-20 pes szerve megváltoztatja a fényvillamos készülékre eső fénysugárnyaláb valamely tulajdonságát, e fénysugárnyalábbal keltett vagy megváltoztatott áram vagy feszültseg pedig tetszés szerinti módon, pl. galvanikusan, kapacitíve vagy 25 induktíve a műszerbe van visszavezetve akként, hogy a fénysugárnyalábra ható szerv vagy szervek működését előre meghatározott módon befolyásolja. A találmány szerinti berendezés bár-30 milyen fényvillaJmos szerkezettel (mint pl. fotocellával, szeléncellával és így tovább) megvalósítható, azonban az ű. n. száraz fényvillamos elemek (rézoxidul vagy szelénelem) alkalmazásával a be-35 rendezés lényegesen egyszerűsíthető. Ezek a fényei emek ugyanis, melyeket fotogenerátoroknak is szoktak nevezni, a megvilágítás hatása alatt közvetlenül, külső árramforrás alkalmazása nélkül, elég tetemes, néhány milliampére-nyi 40 áramot is szolgáltatnak és ezt az áramot számos esetben közvetlenül, erősítés nélkül használjuk fel a műszer befolyásolására. A továbbiakban tehát elsősorban ilyen fényelemek alkalmazását fogjuk 45 szem előtt tartani, anélkül, hogy a találmányt csak ezekre korlátoznánk. A leírásban és igényekben tehát „fényvillamos elem" alatt minden olyan fényvillamos szerkezetet értünk, melynek segélyé- 50 vei villamos feszültség vagy áramsugárzással kelthető vagy befolyásolható. Megjegyezzük továbbá, hogy „fény" alatt a találmány szerinti berendezéssel kapcsolatban nemcsak látható fényt, hanem 55 minden olyan sugárzást (pl. ultraibolya vagy röntgensugárzást) értünk, mely fényvillamos szerkezetet működtetni, ill. befolyásolni képes. A fényvillamos elemeknek villamos 60 mérőműszer és pedig tükrös galvanométer működésének befolyásolására, nevezetesen a vele való mérés érzékenységének növelésére való alkalmazását már javasolták. (V. ö. L. Bergmann: Über ein 65 neues photoelektrisches Relais, Phys. Z. • XXX. 688. 1., 1931.) E célból úgy jártak el, hogy a galvanométer tükrére erős fénynyalábot vetítettek és a visszavert nyaláb közvetlen közelében fényelemet 70 helyeztek el; a fényelem sarkai egy másik galvanométer sarkaihoz voltak kapcsolva. Ha az első galvanométerbe áramot vezettek, a tükör elfordult s az el fordulás mértéke szerint több vagy keve- 75 sebb fény esett a fényelemre és az ebben keltett áram a második galvanométert is kitérítette. Ha a fénynyaláb erőssége elegendő nagy és a fényelem, ill. a második
