107990. lajstromszámú szabadalom • Kétszálas villamos izzólámpa árnyékoló ernyővel

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MA A TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10*7990. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Kétszálas villamos izzólámpa árnyékoló ernyővel. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. Újpest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 1-je. Géperejű járművek fényszóróiban általánosságban szokásos olyan izzólámpák használata, amelyeknek két izzószáluk és árnyékoló ernyőjük van. Az ilyen szerke-5 zetű lámpáknak rendszerint három, a lámpaállványba beforrasztott elektródája van; két elektróda hordja a nagyobb fényerőt adó egyik izzószálat, melyet alantiakban főfonalnak fogunk nevezni; 10 a fenti két elektróda egyike és á harmadik elektróda pedig a rendszerint spiralizált, egyenes, kisebb fényerőt adó másik izzószálat, melyet alantiakban mellékfonalnak fogunk nevezni, s az ernyő ugyan-15 csak valamelyik elektódára van, rendszerint hegesztéssel, erősítve. A dolog természetéből következik, hogy a gépjárművekben használt lámpák használat alatt igen erős rázkódtatásoknak 20 vannak kitéve s a tapasztalat azt mutatja, hogy a fent ismertetett szerkezetű lámpák e rázkódtatásokkal szemben nem annyira ellentállóak, mint azt a lámpáktól megkövetelhető élettartam betartása 25 kívánatossá tenné. Különösen a főfonalhoz képest vékony mellékfonal az, amely gyakran túl korán megy tönkre és pedig rendszerint valamely csatlakozási helye közelében bekövetkező törés folytán. Meg-30 figyeléseink szerint ezt a törést a lámpa szerkezeti részein fellépő káros rezgések okozzák. A mellékfonalat tartó egyik elektróda ugyanis az ilyen lámpáknál rendszerint 85 aránylag hosszú és így nagy hosszánál fogva nagy amplitúdójú és lassan csillapodó rezgéseket végez, a hozzá erősített mellékfonal alakja viszont ezen rezgések felvételére a legalkalmasabb. 40 Ennek felismerése alapján azt találtuk, hogy a lámpák időelőtti tönkremenését meggátolhatjuk, ha gondoskodunk arról, hogy a mellékfonal rezgéseit és anyagának deformációit csökkentjük. Ezt a találmány szerint a fonal szabad hosszának 45 csökkentésével érjük el, EZRZ 81 találmány szerinti lámpa úgy van megszerkesztve, hogy legalább egyik fonalának szabad hossza a fonal teljes hosszánál kisebb, hol is a fonal teljes hosszán a fonál- 50 nak az elektródákhoz való csatlakozási pontjai közötti — és pedig spiralizált fonalnál a spirális, egyéb fonalaknál a fonál tengelyében mért — távolságot értjük. „Szabad hossz"-on a fonal azon hosz- 55 szát értjük, mely a szálat tartó és beléje az áramot vezető két különböző elektróda vagy ezekhez kapcsolt, tehát velük együtt rezgő, egymástól különböző méreteik és tömegeloszlásuk folytán különböző önrez- 60 gésszámú és vagy relatív amplitúdójú szervek között foglal helyet. A fonal szabad hosszát a találmány szerinti egyik elrendezéssel oly módon csökkentjük, hogy a fonalat az elektródákhoz való erősítési 65 pontjai között fékvő egy vagy több ponton olyan tartóval vagy tartókkal fogjuk meg, melyek azon elektródák egyikéhez vannak erősítve, melyek e fonalhoz az áramot vezetik. Ha csak egy ilyen tartót 70 használunk, akkor azt bármelyik elektródához erősíthetjük, ha azonban két vagy esetleg több tartót használunk, akkor mindegyik tartót célszerűen ahhoz az elektródához erősítjük, melyhez a fonalnak a 75 tartó megfogáspontjához közelebb fekvő vége van erősítve. Ily módon a fonal szabad hosszát elméletileg tetszés szerinti mértékre csökkenthetjük, minthogy pl. két tartó esetén, ha ezek mindegyike másik 80