107988. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű villamos világítócső
— 4 — mert az elektródát a (27) ellenállás, illetve fűtőtest útján, a cső kisülési árama is füti. Ennek a kétfűtőtestes elrendezésnek a hatásfok javuláson kívül még az az előnye, 5 hogy a fűtőtest kiégésének veszélye kisebb és pedig a következő okoknál fogva: A cső gyújtása előtt a fűtőtesttel sorbakapcsolt (15) ellenálláson át fűtőáram többszörösét kitevő kisülési áram egyik 10 elrendezésnél sem folyik, hanem csak a gyenge fűtőáram, az ellenálláson tehát a feszültségesés csekély, s így a fűtőtest nagyobb feszültséget kap, mint gyújtás után, mikor a (15) ellenálláson a rajta átlő folyó fűtési és kisülési áramok összege már nagy feszültségesést okoz. Az egyfűtőtestes elektróda fűtőtestének azonban úgy kell méretezve lennie, hogy az elektróda hevítésére szükséges energiát még 20 ezen alacsonyabb feszültség mellett is leadja. Ezzel szemben a kétfűtőtestes elektróda azon fűtőtestének, mely a kisülési pályával parallel van kapcsolva, csak a gyújtás előtti állapotban (tehát maga-25 sabb feszültség mellett) kell a majdnem teljes elektródafűtő energiát leadni, mert gyújtás után a fűtőenergia számottevő részét a kisülési pályával sorbakapcsolt kisebb ellenállású fűtőtest veszi át, 30 mely a gyújtás előtt, kis ellenállása következtében, csak igen kevés fűtőenergiát adott. így tehát kétfűtőtestes elrendezésnél a kisülési pályával parallel kapcsolt fűtőtest ellenállását — mint már említet-35 tük — az előtétéhez képest jóval nagyobbra vehetjük. Ebből pedig az következik, hogy ezen fűtőtest gyújtás előtti és utáni energiavételei közti különbség kisebb lesz, mint az egyfűtőtestes elektróda 40 fűtőtesténél és ennek folytán a kiégés veszélye is kisebb. A kiégés ugyanis azért fordulhat elő, mert a gyújtás előtt ez a rossz hővezető anyagba ágyazott fűtőtest több energiát véve fel, túlhevülhet, még 45 mielőtt az elektróda az emittáláshoz szükséges hőfokot elérte volna és világos, hogy ekkor bekövetkezhető túlhevülésének mértéke annál nagyobb, minél nagyobb a gyújtás előtti és utáni energia-50 felvételei közti különbség, mely viszont ellenállásának az előtétellenálláshoz és az állandóan folyó fűtőáramnak a kisülési áramhoz való viszonyától függ, mint azt fentebb kifejtettük. Némely esetben cél-55 szerű lehet, ha a cső két izzó elektródájának (4) és (5) fűtőtesteit nem a (10) segédelektróda útján kapcsoljuk sorba, mely esetben a segédelektróda egyik kivezetését el is hagyhatjuk. Ilyen esetber pl. a 1. ábra szerinti kapcsolás úgy mó dósul, hogy a segédeléktróda (9) kivezetése elmarad és a (7) kivezetést, adotl esetben ellenállás .közbeiktatása mellett a (6) vagy (8) kivezetésekkel kapcsoljuk össze. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a segédelektróda mindkét kivezetését megtartva, ezt az ellenállást a (6) és (8) vágj a (7) és (9) kivezetések közé kapcsoljuk vagy mindkét kivezetéspár közé egy-egy ellenállást kapcsolunk. Ezt az ellenállást illetve ezeket az ellenállásokat akár 8 csövön kívül, akár, különösen kisebl fűtőteljesítményű csöveknél, célszerűen z cső fejében, helyezhetjük el. Az 1. ábrán vázolt szerkezetű, egyfűtő testes elektródájú cső egyik elektródájá nak és az azzal szomszédos részeknek tényleges kivitelét nagyított léptékben s 3. ábra mutatja. A (2) elektróda e foganatosítási alaknál egyik oldalán zárt, nikkel- vagy molibdénlemezből készült hen ger, mely legalább felületileg elektron emittáló anyagot tartalmaz, vagy ilyen anyagokkal, pl. földalkálifémvegyületekkel, van bevonva. Az elektróda fűtésért való a (4) wolframspirális, mely a (21] szigetelőrudra van tekercselve. A fűtőtes tet az elektródától a (22) szigetelőcső vá lasztja el. A (21) és (22) szigetelők, vala mint a (4) fűtőtest közötti tér samottaj lehet kitöltve. A fűtőtest egyik vége 8 (2) elektródához, a másik vége pedig s (24) tartódróthoz van kapcsolva. E (24; tartódrótot a (19) üvegcső veszi körű] úgy, hogy az a kisülési térhez, valamin! a (2) elektródához képest teljes hosszábar el van szigetelve. A (24) tartódrót a (6) kivezetőhuzalban folytatódik, amely a csc gázterén kívül a (8) huzallal van összekötve. A (8) huzal a (25) tartódróton át s (10) segédelektródához vezet. A (25) tartódrót, valamint az elektróda (23) tartó drótja is a (16) lapítási hely közelében s (18), ill. (20) szigetelőcsövekkel vannai körülvéve, nehogy a kisülés az üvegei megtámadhassa. A (25) tartódrót a (10] segédelektróda fémlemezből készült, gyűrűalakú (10a) szegélyéhez van erősítve ét az egész elektróda-rendszer a (17) áll ványcsőre van szerelve. Szabadalmi igények: 1. Gáztöltésű villamos világítócső, egy vagy több közvetett fűtésű izzókatódával, azzal jellemezve, hogy a katóda vagy az egyes katódák fűtőteste vagy
