107988. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű villamos világítócső

szóbanforgó ellenállás és "W" a fűtőtest vagy az elektróda több fűtőtestének fűtőteljesítménye azon áramerősségnél, mely rajtuk a eső üzembehelyezésekor, azaz a 5 eső gyújtása előtt, átmegy. Ilyen méretezés mellett ugyanis a feszültségesés ezen fűtőtest vagy fűtőtestek sarkain 30 Voltnál nagyobb lesz. Természetes, hogy e fűtőtestnek vagy fűtőtesteknek emellett úgy 10 kell méretezve lenniök, hogy a fenti fűtőteljesítmény elegendő legyen a katódának azon hőmérsékletre való felhevítésére, mely a eső gyújtásához szükséges elektronemisszió létesítéséhez kell. Többele k-15 tródás csövek egyes izzó elektródáinak fűtőtesteit akár a csövön belül, akár a csövön kívül sorbakapcsolhatjuk. Közvetlen fűtésű 30 Voltos vagy ennél nagyobb feszültségű izzókatódát a gáztér-20 ben nem lehet elhelyezni, mert a katóda egyes részei között ilyen feszültségnél már kisülés indulna meg, ami egyrészt a katóda közbenső részeit rövidrezárná és így azokat hatástalanítaná, másrészt viszont a 25 csövet is rövidesen tönkretenné. Ismeretesek már oly világítócsövek, melyeknek közvetett fűtésű katódáik vannak, amely katódák fűtőtestei előtétellenálláson át a hálózatra vannak kapcsolva. 30 Ezen ismeretes csöveknél azonban az egyes elektródák fűtőtestei mindig 30 Voltnál kisebb feszültségre vannak méretezve. Ha azonban a katódák fűtésére alacsony feszültségű áramot használunk, a kellő hő-35 fok elérésére nagy áramerősség (1 amp. vagy még ennél is több) szükséges, az ilyen csöveknél tehát a fűtőáram azonos nagyságrendű lesz a cső kisülési áramával. Ha tekintetbe vesszük az előtétellen álláson 40 mutatkozó feszültségesést is, látjuk, hogy az ilyen csövek igen rossz hatásfokkal fognak dolgozni. A találmány szerinti cső katódjánál a 30 Voltos vagy ennél is magasabb fűtő-45 feszültség alkalmazása, mellett is kielégítő működés érhető el egyrészt azért, mert a katóda fűtőteste teljes egészében szigetelőanyagba van ágyazva, vagy szigetelő anyaggal van burkolva, másrészt azért, 50 mert a fűtőtest hozzávezetései között sem létesülhet kisülés. Az á ramhozzávezető huzalokat e célból a kisülési cső belsejében egymáshoz képest vagy szigetelni kell és pedig célszerűen úgy, hogy legalább az 55 egyik, de előnyösen mindkét hozzávezető huzalnak a cső belsejében levő részét teljes hosszában szigetelőanyaggal burkoljuk, vagy pedig úgy, hogy a két hozzávezető huzal között vezető vagy szigetelő anyagból való ernyőket rendezünk el és a közöt- 60 tülc létesülő kisülést ily módon tesszük lehetetlenné. Eljárhatunk azonban esetleg úgy is, hogy a esőben a gáznyomást és a fűtőtest hozzávezetéseinek elrendezését választjuk meg úgy, hogy ezek közt kisülés 65 a fűtőfeszültség hatása alatt ne jöhessen létre. A katóda célszerűen egyik vagy mindkét, végén zárt, vezetőanyagból, pl. nikkelből vagy molibdénből készült henger, 70 melynek külső felülete oly anyaggal, előnyösen valamely alkáliföldfémvegyülettel, van burkolva, amelynél az elektronok kilépési munkája lehetőleg kicsiny. A katóda belsejében foglal helyet a cél- 75 szerűen nehezen olvadó fémből (pl. wolframból) készült, előnyösen csavarvonalalakú izzótest, amely hőálló szigetelő anyagból (pl. chamotte-ból) készült rnaszszába lehet ágyazva. 80 A katóda a fűtőtest egyik —egyenáram esetén természetesen a negatív — pólusával lehet összekötve. Lehet azonban az izzókatódát, az ez esetben célszerűen két darabból álló, fűtőtest egy közbenső meg- 85 felelően választott pontjához is kapcsolni. Ez esetben a kisülési áram át fog haladni a fűtőtest azon részén, illetve a katóda azon fűtőtestén, amely a katóda bekapcsolási pontja és a negatív pólus, illetve az 90 árramforrás, közé esik. E fűtőtest ellenállását megfelelően méretezve, megtakaríthatjuk a csővel sorbakapcsolt külön előtétellenállást vagy ennek legalább egy részét, is ez esetben a katódában levő másik fűtő 95 testet nagyobb ellenállásúra készíthetjük és ezzel a cső hatásfokát javíthatjuk s a fűtőtest kiégésének veszélyét csökkenthetjük. A pozitív oszlop fénykisugárzását hasz- 100 nosító kisülési csövek elektródáit célszerű úgy elrendezni, illetőleg a kisülést úgy vezetni, hogy lehetőleg liosszií pozitív oszlop keletkezzék. Ez esetben azonban a cső gyújtása okoz nehézségeket. A találmány 105 szerinti csőnél a katóda közelében a cső gyújtását elősegítő segédelektródát rendezhetünk el, amely a fűtőtest egy közbenső, a katóda felületénél pozitívabb, pontjához lehet kapcsolva. Célszerű, ha a 110 segédelektróda leágazási pontja úgy van megválasztva, hogy közte és legalább egyik katóda között 15—30 Volt feszültségkülönbség legyen. Sok esetben előnyös a segédelektródát úgy alakítani, hogy az a 115 kisülési tér mentén az egyik elektróda