107988. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű villamos világítócső
Megjelent 1934. évi január h<> 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JH£g& SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107988. SZÁM. — Vlt/h. OSZTÁLY. Gáztöltésű villamos világitócső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. Újpest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 11-ike. A találmány gáztöltésű izzókatódás kisütőcső, mely villamos energiának látható vagy láthatatlan fényenergiává való átalakítására, főleg azonban világítási cé-5 lókra alkalmas és mely a szokványos hálózati feszültségekre kapcsolható. Az eféle kisütőcsöveket az alantiakban röviden „világítócső"-nek fogjuk nevezni. Az izzókatódás, főleg a pozitív oszlop 10 fénykisugárzásával működő világítócsövek elterjedésének egyik legnagyobb akadálya eddig az volt, hogy ezen ismeretes csövek nem voltak közvetlenül a világítási hálózatra kapcsolhatók és egyszerű bekap-15 csolás által üzembe helyezhetők, mint pl. az izzólámpák, hanem a katóda fűtésére és esetleg a cső gyújtására különleges berendezésekre volt szükség, amelyek egyrészt költségesek és rendszerint sok helyet is 20 foglalnak el, másrészt nehezen kezelhetők és végül működésükben nem mindig megbízhatók. A találmány oly izzókatódás világítócső, amelyet transzformátor közbeiktatása nél-25 kül közvetlenül, illetve a cső eső karakterisztikájának ellensúlyozására való, azaz annak gyújtása utáni meg nem engedhető mértékű áramfelvételét meggátló, esetleg a cső feiébe, alzatába vagy a foglalatba 30 beépíthető ellenállás, fojtótekercs vagy kondenzátor sorbakapcsolásával a szokásos feszültségű világítási hálózatra lehet kapcsolni. A találmány szerinti cső főjellemzője az, 85 hogy egy vagy több közvetett fűtésű izzókatódája van, amelyek fűtőtestei úgy vannak méretezve, hogy közvetlenül, vagy esetleg, ha a csőnek több izzókatódája van, az egyes kátódák fűtőtestei egymással sorbakapcsolva hálózati feszültségre kap- 40 csolhatók legyenek. Ez azt jelenti, hogy még a szokásos legalacsonyabb hálózati feszültségnél (110 Voltnál) is az izzókatóda fűtőtestét vagy fűtőtesteit úgy kell méretezni, hogy a fűtő- 45 testnek, vagy mindegyik katóda fűtőtestének, vagy egy katóda egymással sorbakapcsolt fűtőtesteinek sarkaira legalább 30 Volt feszültség jusson. 110 Volt váltóáram esetén ugyanis, hogy a váltóáram 50 mindkét fázisát kihasználhassuk, a csőben két izzó elektródát helyezhetünk el, melyek felváltva katóda, illetve anóda gyanánt fognak működni. A csővel előtétellenállást vagy fojtótekercset kapcsolunk sorba. 55 Hogy még kielégítő hatásfokot és megfelelő méreteket kapjunk, az előtéttel nem igen szabad 50 Voltnál nagyobb feszültséget felemészteni. Ez esetben tehát a cső kapcsaira a 110 Voltos hálózati feszültség- 60 bői 60 Volt feszültség jut. Ha tehát a két izzó elektróda fűtőtestét sorbakapcsoljuk, egy-egy elektródára 30 Volt feszültség fog esni. Előnyös azonban, ha a fűtőtesteket ennél nagyobb feszültségre méretezzük és 65 a csővel sorbakapcsolt előtétellenállás megkerülésével közvetlenül a hálózatra kapcsoljuk. A fent előadottaknak megfelelően tehát a találmány szerinti csőnél az izzó elek- 70 tróda vagy elektródák fűtőtestét vagy fűtőtesteit úgy kell méretezni, hogy minden izzó elektróda fűtőtestének, vagy több fűtőtestes elektródák esetén, az izzó elektróda sorbakapcsolt fűtőtesteinek ellen- 75 állása, üzemmeleg állapotban mérve, akkora legyen, hogy megfeleljen a következő összefüggésnek: R. W.> 900, hol "R" a
