107985. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőkészülék

Megjelent 1934. évi január h< > 2-án. MAGYAB KIRÁLYI SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107985. SZÁM. — Vili/. OSZTÁLY. Villamos fűtőkészülék. Hrecska László oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 30-ika. A találmány oly villamos fűtőkészü­lékekre vonatkozik, melyeknek lényeges részei a fűtőelem, a fűtendő test és a ket­tőt egymástól villamosan szigetelő réteg. 5 A használatos fűtőikészülékeknél a fű­tendő testet a fűtőelemtől általában úgy szigetelik el, hogy a kettő között egy vagy több helyen, illetőleg rétegben le­vegő van. Az ismert fűtőkészülékeknél 10 rendszerint két levegőréteg gátolja a jó hőátadást, melyek közül egyik a fűtőelem és a szigetelőréteg, a másik a szigetelőré­teg és a fűtendő test között van. A levegő azonban a meleg jó átadását akadályozza 15 és így jelenléte e szempontból nem kí­vánatos. A találmány értelmében legalább az egyik levegőréteget, de szükség esetén mind a kettőt is 'kiküszöböljük. E végből 20 a fűtőelemet a fűtendő testtől ez utóbbin vagy a fűtőelemen alkalmazott oxidré­teggel szigeteljük el. Ez esetben a két levegőréteg közül az egyiket megszüntet­tük. Ha mindíkét levegőréteg megszünte-25 tése kívánatos, akkor eljárhatunk úgy, hogy a fűtendő testen alkalmazott oxid­bevonatra a fűtőtestet mint azon tapadó fémréteget, valamely ismert porlasztás­sal, ,a vezetőanyag suspensiójának fel-30 kenésével, vagy tetszőleges más módon felvisszük. Az oxidréteg, mely a vele bevont test­tel, tehát akár a fűtendő testtel, akár pe­dig a fűtőelemmel szoros kapcsolatban 35 van pl. fémes fűtendő test esetén azon közvetlenül vegyi úton előállítható, vagy a külön előállított oxid arra bármely ismert módon felvihető. Eljárhatunk pl. úgy, hogy a fűtendő test felületét oxi-40 dáljuk, vagy a fűtendő testre a fent fel­sorolt vagy más ismert eljárásokkal fém­borítást viszünk fel és ezt oxidáljuk. Az oxidréteg képzésére, akár közvetlenül vegyi úton, akár a kész oxidot mechani­kai úton visszük fel, különösen alkalma- 45 sak a vas, réz, mangán és alumínium oxidjai. Természetesen azonban egyéb fé­mekből is kiindulhatunk. A találmány szerinti fűtőkészülék előnye, hogy a szigetelő oxidréteg köny- 50 nyen állítható elő és jó villamos szige­telő tulajdonságai vannak. Lényeges előnye továbbá a levegővel szemben azé­nál lényegesen jobb hőátszármaztató ké­pessége. Ezért, bár oxidokat villamos szi- 55 getelésre már használtak, a jelen esetben azt az új előnyt érjük el, hogy a fűtőelem és a fűtendő test között biztosítjuk a 1 jó hőátszármaztatást, míg a fűtőelem másik oldala hőveszteséggel szemben jól szige- 60 telhető. További előnye a találmány sze­rinti megoldásnak, hogy az oxidrétegen jól tapadói fémbevonat állítható elő. Szabadalmi igények: 1. Áramvezetőből, fűtendő testből és a 65 kettő közötti villamos szigetelőből álló fűtőkészülék, amelyet a fűtőelemet a fűtendő testtől villamosan elszigetelő, a fűtendő testre vagy a fűtőelemre fel­vitt oxidréteg jellemez. 70 2. Az 1. igénypontban védett fűtőkészü­lék változata, amelyet a fűtendő testen levő oxidrétegre (p. o. elekrolitikusan, katódos porlasztással, stb.) felvitt, fű­tőelemként ható vezetőréteg jellemez. 75 3. Eljárás az 1. és 2. igénypontokban vé­dett fűtőkészülék előállítására, amelyre jellemző, hogy a fűtendő test felületét oxidáljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom