107977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szén brikettezésére
Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI MfmSBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107977. SZÁM. — II/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szén brikettezésére. Dr. Móry Béla vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 23-ika. A brikett előállítására való eljárások két csoportra oszthatók, melyek egyike a szenek kolloidális tulajdonságain alapul, amikor is a szén víztartalma, szetmese-5 nagysága, az alkalmazott (100° C-nál kisebb) hőmérsékieit és a nyomás (1000— 2000 k/cim2 ) játszik szerepet. Ezt az eljárást alkalmazzák pl. a középnémetországi barnaszénből készült brikettek és újab.0 ban az Apfelbeick-féLe kőszénbrikettek előállítására. A brikett készítésére iráyuló eljárások másik csoportja a szenek bitumenjének kötőképességét használja fel a lepárlás körüli hőmérsékleten. Az 5 eljárások az utóbbi csoportjánál nem játszik szerepet ia víztartalom, ellenben tekintetbe jön a mágás hőmérséklet (300 —450° O), a szemcsenaigyság és a nyomás (500—2000 kg/cm2 ). Utóbbi eljárás csak 0 tapadó szeneknél alkalmlazhátó, melyeknél a kátránynak a desztillációs hőmérsékleten gőzalakhan vteüló eltávozását a szénnek ú. n- képlékeny állapota előzi meg. Oly .szeneknél, ahol képlékeny 5 állapot nem következik be, pl. a sovány szeneknél, a nem tapadó szeneknél és végül a barnaszeneknél, ligniteknél ez az eljárás nem, alkalmazható, mert a fenti hőmérsékleten 'a szén bitumenje kátrány-3 gőz alakjában távozik, tehát nem használható fel a szénszemcséiknek briketté váló ,öss zetap as z tásáir a. A találmány szerinti eljárás nem csak briketteknek tapadó szeneikből való elő-5 állítására., hanem azoknak hem tapadó, sovány szenekből, Uaraszenekből és lignitekből való előállítására is alkalmas, mely brikettek az eddigiek minőségét felülmúló minőségben állíthatóik elő aia-1 csonyabb nyomás alkalmazásával. Az eljárás lényege abban van, itiogy <a magában véve ismert módon a megfelelő (1,0—0,5 mím-nél kisebb) sízemcsenagyságtfa őrölt, megszárított és előmelegített szenet zárt térben a káíirányképződés ha- 45 tárain belül fekvő hőmérsékletne (270— 500 C°-na ,hevítjük, a keletkező desztillációs termékeik (kátránygőziök, gázok és vízgőz) nyomásának fenntartása mellett mechanikai nyomással (cm2 -eként mint- 50 egy 300—500 kg) brikettekké sajtoljuk és a desztillációs termékek nyomásának, valamint a mechanikái nyomásnak fenntartásával a káitrányképződés alsó ,h atára (250—350 C°) alatt fekvő hőmérsékletre 55 lehűtjük. A szénszemlcsélk között létrejövő kötés, vagyis a szénszemcsék ös':ezolvadása a sajtolási és lehülési periódus alatt jön létre, vagyis a kátrányképződés kezdeti 60 hőmérséklete alá való helyezés ideje alatt, amely egyes esetekben, a gáznyomás növekedése esetén, mely a szénszemek között a sajtolás periódusa alatt bekövetkezik, mesterséges lehűlés nélkül is létrejöhet, 65 mert a kátrányképződés kezdeti hőfoka nagyobb gőznyomáson magasabban van. A folyamat szempontjából lényegtelen, hogy a végső, azaz a kátrányképződés kezdetét meghaladó hőmérsékletre való fel- 70 hevítés a mechanikai nyomás beállta előtt vagy után következik-e be. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására való berendezésnek két változata van példaképpen váz- 75 latosan feltüntetve. Az 1. ábra szerinti berendezésnél (1) a szárító, mely csővezeték útján a (2, 3) autoklávokkal van összekötve, melyek viszont a csővezetékek útján a (4) nyomás 80
