107967. lajstromszámú szabadalom • Forgatható kemence izzításhoz, égetéshez, szárításhoz vagy hűtéshez
— 2 — téve. Az építőanyaghoz mérten, mellyel a hosszcsatornákat kivitelezik, egyes helyeken a beépített hosszon , elosztva, a dob központi tengelyében, (11) támaszpontokat 5 lehet alkalmazni, hogy a hosszirányban átvonuló íűtőgázok kitérésekkel mozogjanak. A kezelendő anyagot pl. az 1. ábra szerint a (12) vezeték és az abbai) elhelye-10 zett (13) szállítócsiga segélyével vezetjük a befogadására való egyes terekhez, melyek a kezelendő anyagot a rövid (12) előmelegítőszakaszból közvetlenül a különböző (14, 15, 16) ós (17) anyagcsator-15 nákba viszik át. E csatornákat a (18, 19) homlokfalak egész hosszukban elzárják a (10) tértől, melyen a fűtőgáz átáramlik, úgy, hogy az anyag a fűtőanyaggal egyáltalában nem érintkezik. A kezelt anyag 20 elvezetése pl. (20) aknán át történik, mely helytálló és a dobot gyűrűalakban körülvevő toknak van kiképezve. Az izzítókemence fűtése pl. friss gázokkal történhetik, mimellett a fűtőgáz a (21) 25 előtérből kiindulva végigvonul a (10) csatornán a dob másik végéig, hogy azután a (22) vezetéken át elvezetődjék. Emellett a fűtőgázcsatornák teljesen el vannak zárva a (12) előtértől, úgy hogy a fűtő-30 gáz az izzítandó, vagy égetendő anyaggal seholsem jöhet közvetlen érintkezésbe. Oly esetekben azonban, midőn az anyagnak ezen a helyen többé vagy kevésbé lehűtött gázzal való ' közvetlen előszárí-35 tása többé nem káros, a f ütőkamrákat az illető homlokvégeken csak részben zárjuk el, vagy pedig egyáltalában nem zárjuk el, hogy a fűtőgázok az izzítókem énééből való végleges távozásuk előtt közvetlenül 40 találkozzanak a (12) előkamrába érkező friss anyaggal és azt előmelegítsék. A végleg kihasznált gázok a (23) szívókamrán át vonulnak el. Az ilyen izzítókemencénél, melynél a 45 teljes keresztmetszetet váltakozva elrendezett anyag- és gázkamrák töltik ki, az anyagkamrákat jelentékenyen nagyobbakra kell készíteni, mint a közöttük fekvő gázcsatornákat. A gázcsatornákat, 50 a tágas anyagkamrák között fekvő, aránylag keskeny táskák alakjában képezzük ki és keresztmetszetüket csak az átvezetendő gázmennyiségre és a forró gázból a csatorna határoló falaira át-55 viendő melegmenyiségre való tekintettel méretezzük. A kamráknak cikkalakú kiképzésénél a gázcsatornák keresztmetszetét, pl. célszerűen legfeljebb fele akkorára vesszük, mint az anyagkamrák keresztmetszetét. Bizonyos körülmények között 60 a gázcsatornák oly keskenyre képezhetők ki, hogy az anyagkamrák válaszfalaiban találnak helyet. Oly esetekben, midőn a fűtőgázhőmérséklet kihasználása céljából a fűtőgáz a 65 meghatározott csatornákon váló átvezetés után a kemencét még nem hagyja el, hanem más ugyancsak az anyagkamrák között levő hosszcsatornákon visszavezettetik, lehet ezeket az oda- és visszavezetésre 70 való gázcsaitornákat az anyagkamrák között egy-egy csatornatérben elhelyezni, mimellett ez a csatomat ér föl van osztva több, egymás fölött fekvő csatornára. Mint az 5., 6. és 7. ábrákon látható, az 75 anyag a (24) csigán át lép be a (25) gyűrűkamrába és ebben — belülről és kívülről közvetve fűtve — a kemence másik végében levő (26) kiejtő nyílásig halad, ahol a készre izzított anyag a (27) házba 80 hull. A fűtőgázok a kemence (28) homlokoldalán lépnek be egyidejűleg a (29) és (30) gyűrűkamrákba, anélkül hogy az egész fűtési úton az anyaggal érintkezésbe jönnének és a fűtőcsatornákat a 85 (31, 32) elvezetőbázon keresztül hagyják el a kemence azon végében, ahol az anyag belép. Ha oly anyagok kerülnek feldolgozásra, melyek pl. előnyösen az előszárítás stá- 90 diumában az anyagból fejlődött reakciósgázokkal való közvetlen érintkezés folytán bizonyos, illetve lényeges károsodást nem szenvednek, úgy észszerű az anyagkamrákból a végén kivont, arány- 95 lag magas hőmérsékletű reakciósgázokat az anyag közvetlen elő szárít ás ár a hasznosítani, ha azonban a közvetlen érintkezés az anyagot károsan befolyásolhatná, akkor a gázokat közvetve alkalmazzuk. 100 Ha a fűtőgázoknak már kezdettől fogva nincs meg a kellő magas hőmérsékletük, vagy pedig a gázcsatornákon való átvezetésnél oly nagy hőmérsékletveszteséget szenvednek, hogy a másik gázcsatomán 105 való visszavezetésnél már nem, vagy nem kellő mértékben melegleadóképesek, ily esetekben célszerűnek látszik, hogy a részben elhasznált friss gázokat a dobvég közelében ismert módon felfrissítsük. A ta- 110 lálmány szerint ez jelen esetben úgy történik, hogy külön gyűrűkamrával az elhasznált gázok egy részét elvezetjük és egy második gyűrűkamrával a gázvisszavezetőcsatornákba friss gázokat veze 115 tünk be.
