107956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyaknak úgyn. vibrációs betonból folytonosan való előállítására

— 2 — 1. ábra a gép egyik (kettős, azaz olyan) formájának hosszmetszete, mely egyidejűleg két betontömb előállítására alkalmas, a 5 2. ábra e formának felülről való nézete, a. 3. ábra a találmánynak megfelelő gép vázlatos felülnézete, a 4. ábra e gép oldalnézete, az 10 5. ábra a gépet működtető szerkezet egy részletének vázlatos oldalnézete, a 6. ábra e működtető szerkezet egy részlete, nagyobb léptékben, végül a 7. ábra oldalnézetben, vázlatosan mu-15 tatja a gépet működtető szerkezet módosított foganatosítási példáját. Az ábrákon (1) jelöli a formákat, melyek egyszerűek vagy, mint az 1. és 2. ábrán látható, kettősek lehetnek, egyik 20 hosszoldalukon két (2) és (3) csappal vannak ellátva és (4) vezető görgőkön nyugosznak. Egész sor ilyen forma, egy vagy több (5) rúddal, egymással csuklósan ösz sze van kötve (o. ábra) úgy, hogy vég-25 nélküli láncot alkotnak. A formák említett (4) vezető görgői (6) U-vasból való sínekben mozognak, melyek azokat vezetik, egyúttal azonban függélyes eltolódásukat is, kis mértékben, lehetővé teszik 30 és önmagában zárt görgőpályát alkotnak. Ebből a célból a (6) Ü-vasak egyik szárúkon nyugosznak úgy, hogy a (4) vezető görgőket, melyek az IT

-vas hosszirányában gördülnek tova, részien körülveszik. 35 Az így alkotott, végnélküli vezetőpálya középvonala két, egymással párhuzamos, egyenes vonalú részt és két, ez egyenes vonalú részek szemközt fekvő végeit egymással összekötő félköralakú részt tartal-40 m az. A gépnek a 3. és 4. ábrán feltüntetett foganatosítási példájánál az (A, B, (J, 1), E, F, (}) gördülő pálya, egész terjedelmében. vízszintes síkban van elrendezve. Le-45 het azonban a két vezető sínt egymással párhuzamos, függélyes síkokban is elrendezni anélkül, hogy ezzel túllépnők i találmány határait. A vezető sínek a gördülő pálya egyik, 50 egyenes vonalú részében elrendezett vibrációs asztalon folytatódnak. E vibrációs asztal két végén azonban, az asztal vége és a gördülő pálya csatlakozó vége közt kis hézag van, hogy az asztal ós vele a 55 reágördült formák szabadon rezeghessenek. A gördülő pálya többi részét állvány tartja mereven és mozdulatlanul. A berendezés olyan, hogy a formák együttes előretolódása szakaszosan és önműködően megy végbe. Az az út, mely- 60 lyel a formák az egyes szakaszokban előretolódnak, kb. egyenlő az egyik forma középpontjának a szomszédos forma középpontjától való távolságával, mimellett minden egyes előretolódási periódusra az 65 előretolódás időtartamánál hosszabb tartalmú, nyugalmi periódus következik. Ily módon valamenyi forma, folytonosan és egymásután, a vibrációs asztalra kerül, ahol bizonyos időn át nyugalomban ma- 70 racl. Ezt az időt kísérletekkel állapítjuk meg, azon idő szerint, melyre a formákban lévő betonra fektetett súlyunk szüksége van, hogy a vibráció után a kívánt magasságot érje el. 75 A nyugalmi periódus alatt mindig egy forma önműködően megtelik betonnal, majd toyamozogva, a vibrációs asztalra kerül, mire a megfelelő másik formában foglalt, már kész tárgy vagy tárgyak ön- 80 működőén kiemelkednek a formából, amikor ez a fonna, a vibrációs asztalon túl, ismét a tulajdonképpeni gördülő pályára jutott. A gépnél alkalmazott, egyetlen munkás 85 feladata csak abban áll, hogy a kész betontárgyakat az önműködően felemelkedő formafenékről leemelje és hogy az éppen megtöltött formára megfelelő súlyú fedőt helyezzen. 90 A formák, illetve a formalánc előretolódását az 5. ábrán feltüntetett szerkezettel idézzük elő. Az előretolódás biztosságának növelés sére az egész tovamozgató rendszer ket- 95 tősen képezhető ki, hogy az egyes formák mindkét végére hasson. A (7) hajtórúd feje (5. ábra) (8) sínben csúszik ide-oda. Ez a sín két egyenes vonalú részből áll, melyek vízszintes irányban, egymástól 100 kis távolságban állnak és ferdén haladó résszel vannak egymással összekötve (6. ábra). A (9) hajtórúd (16) záró kilincset hord, mely akkor, ha, visszafelé mozgása közben, akadályra talál, kilenghet. A (8) 105 sín fent ismertetett, sajátszerű alakja folytán a (7) hajtórúd (9) feje az (a) pont tói kezdve (5. ábra), a forma fent említett (2) vagy (3) csapjával kerül érintkezésbe és e csapot (és vele a formát) előrelöki a 110 (8) sín (b) végpontjáig. Az (a—b) távolság kb. egyenlő két szomszédos forma középpontjának egymástól való távolságával. Visszafelé tolódásakor ez a (16) zárókilincs kileng (lefekszik), illetve kitér és 115 ama forma feneke alá kerül, mely az épen előretolt forma után következik. Ezt követőleg a (16) zárókilincs, a (8) sín is-