107943. lajstromszámú szabadalom • Hővezérlésű főszelep gázégőkhöz

_ 4 — ködőleg zárja, úgyhogy a (14) főégő is kialszik, mimellett a (B) vezérlőégő (18) támaszimembránja a (20) szelepet önmű­ködőlég zárja és a figyelő-, illetve vezérlő-5 gázáramot is megszakítja. így tehát el nem égett gáz sehol sem áramolhat ki. Avégből, hogy az (A) íőszelep (15) tá­maszmembránja a vezérlőláng csökkené­sét gyorsiain kövesse és a íogázáramot 10 fojtsa, szükséges, hogy jó 'melegelvezetés­ről gondoskodjunk. Ezt egyrészt azzal biztosíthatjuk, hogy a membrán szegélyét a főgázszelep házával jó hővezetői össze­köttetésibe hozzuk és másrészt azzal, hogy 15 a hideg frissgáz áramát a (15) támasz­membrán közepe felé irányítjuk (6. ábra). Ecélból az (A) főgázszelep ülését, vala­mint a szeleptestet úgy alakítjuk ki, hogy a közöttük kilépő főgázáraim a membrán-20 ,közép felé irányuljon. A 6. ábra szerint ezt úgy érjük el, hogy a (16) szelepülés­nek magas, fúvókaszevű (76) pereme van és a (15) tiáimaszimambránra fölfüggesz­tett (59) szelep test e fúvókának megfelelő 25 kúposalaikú. Ezenkívül a (15) támasz­ra embiránnak a gázzal érintkező oldalán még pl. vékony szalagvasból készült (77) hűtőbordákat helyezhetünk el. amelyek csak a membránközépet érintik és külön-30 ben a gázáramba szabadon belenyúlnak. A (77) hűtőbordák alkalmazásával elér­jük azt, hogy a membránközéphez veze­tett meleg isimét gyorsian elvezetődik, úgyhogy a (15) membrán, ha azt a ve 35 zérlőláng érinti, csak lassan nyílik, de mihelyt a vezérlőláng hatása megszűnik, gyorsan záródik. A 7. ós 8. ábrák a (G) lángszabályozó további foganatosítási alakját mutatják. 40 amely az 1—5. ábrákon bemutatott láng­szab íilyczótól csak annyiban különbözik, hogy itt az (53) torlasztáiresa megkerü­lésére való (55) kerülővezetéket (60) üre­ges szeg képezi; e szeg útjáin van a rú-45 gózó (53) torlas'ztáresa a (61) betéten meg­erősítve, amely utóbbi a (22) vezérlőgáz­vezeték (54) bevezetését is hordja. Az (53) torlasztiáresának és az általa vezérelt (54) fojtónyílásnak könnyen kicserélhető szer-50 kezeti elemimé való egyesítése a lángszia­bályozó egyszerű előállítását teszi lehe­tővé. A 9—12. ábrák az 1—5. ábráknak meg­felelő berendezést mutatnak, amelynél 55 azonban a (46) gyujtógiázvezetéknek nyi­tását és zárását a (B) vezérlőégő elfordí­tásával esziközöljük. (A) a főgázszelep, amelynek (16) áteresztőnyílását (15) tá­inas'ameiinibrán vezérli. (15) a vezérlőégő, amelynek hőérzékeny (18) membránja a 60 (19) égőnyílást tartalmazza és amely a (20) szelepet hordja. A (20) szelep a (78) vezérlőeső kivezetését vezérli, amely csö­vet második (79) cső burkolja, amely gyujtógázvezetéik gyanánt szerepel. E 65 két, keittőscsövet képező (78, 79) cső a (81) házban elforgatható (80) csaptesttel van összekötve. A (80) csaptest és annak (81) háza az 1—5. ábrákból már ismert (F) gyujtógázkapcsolót képezi. A vezérlőláin- 70 got vezető (78) cső a (80) csiaptesten ke­resztül megy és (82) térben torkol, amely az ugyancsak ismertetett (22) vezérlőgáz­vezeték útján egy vagy több (H) kapcsoló közbeiktatásával a (1.0) főgáz vezetékkel 75 van összekötetésben. A (H) kapcsolónak (83) csapteste van, amelyben nag'ymeny­nyiségű vezérlőigáz keresztülbocsátására bő (84) furat és kismennyiségű figyelő­gáz keresiztülbocsátására szűk (85) furiat 80 van. A (79) cső a (80) osaptest (86) hossz­furatában torkol, amely csaptestnek (87) haránt furata is van. E (87) harántfurat a (80) csaptest forgatása útján a (81) esapház (88) harántfuratával fedésbe hoz- 85 ható, mikor is a gyujtógáz a (46) gyűjtő­vezetékből a (79) csőbe léphet. Ha a vezérlőláng nem ég (9. ábra), a (B) vezérlőégő (20) szelepe a vezérlőgáz kilépését és az (A) főgázszelep (15) tá- 90 maszmembránja a főgázátáramlást zárja. Ha a vezérlőlángot meg akarjuk gyúj­tani. akkor a (B) vezérlőégőt az (F) gyujtókapcsoló forgási tengelye körül el­fordítjuk, úgy hogy a (87) és (88) haránt- 9> furatok fedésbe kerülnek és a gyujtógáz a (79) csövön át a (B) vezérlőégő (17) há­zába áramolhat. A (19) égőnyíláson ki­lépő gyujtógázt meggyújt juk, mire .a gyujtóláng melege folytán a (18) mem- 10( brán kidudorodik. Ekkor a gáz a (78) ve­zérlőgázcsőből a most nyitott (20) szele­pen át kiléphet (10. ábra). Ezután a (B) vezérlőégőt üzemi helyzetébe ismét vissza­fordítjuk, amelyben annak (19) égőnyí- io; lása a főszelep (15) támaszmembránja felé fordul (11. ábra). Ez átfordítás folytán a (46, 79) gyűjtővezeték ismét megszakad, úgy hogy a vezérlőégő gázt csak a (22, 78) ixton kap. Most tehát a kilépő gáz meny- j« nyisége csak attól függ, hogy a (22) ve­zérlőgázvezetékben lévő (H) kapcsoló nyi­tott vagy zárt-e. Ha a (H) kapcsoló zárt (11. ábra), akkor a (83) kapcsolócsapnak szűk (85) furata csak kismennyiségű gázt n; enged átlépni, amely éppen csak gyenge

Next

/
Oldalképek
Tartalom