107939. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgatható géprész kormányzására

— 2 — beállítható. Ugyanerre a tengelyre az úgynevezett utóiérőszerv van erősítve, melyet a megfelelő átállítandó nehéz gép­résszel kapcsolva kell elképzelni és a raj-5 zon (3) kúpkerékkel van jelezve. A kúp­kerék ''homlokfelületén két félköralakú (4) és (5) kontaktussín van, melyek közül a (4) sín a (6) vezeték közvetítésével, a kis méretű (7) kormányzómotorral, az (5) sín 10 pedig a (8) vezeték közvetítésével a (9) kormányzómotorral van összekötve. A (2) állítóemeltyűre a (10) csúszókontaktus van erősítve, mely a (4) és (5) síneken csúszhat és a (11) vezeték közvetítésével 15 a (12) áramforrás egyik pólusával van összekötve. A (12) áramforrás másik pó­lusa a (13) és (14) vezetékek révén a (9) és (7) elektromotor szabad kapocsjával van összekötve. 20 A (7) és (9) motor kizárólag a hajtómű szabályozására való, eszerint teljesítmé­nyük csekély kb. 0,2 lóerő. A hajtóenergia előállítására nehéz (15) elektromotor van elrendezve, melyet a (16) áramforrás táp-25 lál és állandóan forgásban van. E motor (17) tengelye a (18) és (19) csavarhajtómű révén a két (20) és (21) tengelyt hajtja, melyeknek forgásszáma egymással : egyenlő. A (20) és (21) tengelyek a (24) 30 és (25) külömbzéki hajtóműveknek egy­egy (22) és (23) főkerekét hajtják. A kü­lömbzéki hajtóműnek szemközt fekvő (26) és (27) főkerekei a (28) és (29) iirös tenge­lyekre vannak erősítve, melyek az ön-35 záró (30) és (31) csavarhajtómű révén a (7) és (9) kormányzómotoroktól kapják forgó mozgásukat. A külömbzéki kerék­hajtómű (32) és (33) bolygókerekeit hordó : házak a (34) és (35) tengelyekkel vannak 40 összekötve, melyek a (36) és (37), a har­madik (40) külömbzéki kerékhajtómű egy­mással szemben levő (38) és (39) főkere­kei t hajtják. E hajtómű (41) bolygókerekeit hordó 45 ház a (42) kúpkerékkel szilárdan van összekötve, mely a (43) kúpkerék révén a (3) utolérő szervet hajtja. A berendezés működése a következő: A rajzolt nyugalmi helyzetben a (2) 50 állítókar (10) kontaktusával a (4) vagy (5) kontaktussínnel nem érintkezik és a (7) és (9) kormányzómotorok, valamint a (24) és (25) külömbzéki hajtómű (26) és (27) főkerekei nyugalomban vannak. 55 A (15) motor állandóan forog ós a (20) és (21) tengelyeket forgatja és minthogy a (26) és a (27) főkerekek nyugalomban vannak, a (34) és (35) tengelyeket is fél forgásszámmal forgatja. A mozgás ezál­tal a (40) külömbzéki kerékhajtómű (38) 60 és (39) főkerekei által megsemmisíttetik és a (42) kúpkerék és ezzel a (3) utolérő szerv nyugalomban van. Ha a (2) állító­kart a rajzolt helyzetből, pl. balra állítjuk, akkor a (7) elektromotor (10) kontaktus 6> és (4) sín között, az áramkör záratik. Ekkor a (24) külömbzéki kerékhajtómű (26) főkereke forgásnak indul és a (34) tengelynek forgásszáma a (20) tengely forgásszámához, tehát a (35) tengely for- 70 gásszámához képest változik. Ennek kö­vetkezménye, hogy a (38) és (39) főkere­kek forgásszámának külömbsége már nem nulla és a (42) kúpkerék a külömbség mértékével forog. Ezáltal a (3) utolérő- 75 szerv forgásnak indul és addig marad forgásban, míg a (4) kontaktusszín és (10) csúszókontaktus között érintkezés van. A forgás irányának helyes megválasz­tása mellett a (24) és (25) külömbzéki ke- 80 rékhajtómű (26) és (27) főkerekeinek el­forgatására a súrlódás legyőzésén kívül más energiára szükség nincsen. A forgás­irányt olykép kell megválasztani, hogy a (26) és (27) kerekek a beállító művelet 85 alatt, ellenkező irányban forogjanak, mint a (34) és (35) tengelyek. A (7) és (9) motorok mérete eszerint igen csekély le­het, a legrövidebb idő alatt teljes forgás­számukat érik el és közvetlenül kapcsol- 90 hatók, anélkül, hogy a (4, 5) és (10) kon­taktusokon kapcsoló tűz létesülne. A (3) utolérő szerv átállítására szükséges össz­energiát a (15) főmotor szállítja, mely minthogy állandó forgásban van, tetszés 95 szerinti nagyságú lehet. Az 1. ábra szerint (7) és (9) kormányzó motorok a (71 ) váltómotorral (2. ábra) he­lyettesíthető. Ha ennél az állítókart a (4) vagy az (5) sínre állítjuk, akkor a váltó- 100 motor az egyik, vagy a másik irányban forog. A (71 ) motor és a (30) és (31) csavar­hajtóművek között (60) és (61) zárkapcso­lók vannak, melyek csak egy irányban 105 kapcsolódnak egymással. A (71 ) motor forgásirányához képest az egyik kapcsoló fogai egymáson csúsznak, míg a másik a forgási nyomatékot a (30) vagy (31) csa­varhajtóműre viszi át. A váltómotor, akár 110 az egyik, akár a másik irányban forog, állandóan ugyanoly energiát fogyaszt. A 3—5. ábra szerint a (15) motor moz­gását a (3) utolérő szervre a két (20) és (21) tengely, két (24) és (25) külömbzéki 115 kerékhajtómű és két további (34) és (35) tengely közvetítésével viszi át. E beren­dezés az 1. ábra szerinti berendezéstől a

Next

/
Oldalképek
Tartalom