107935. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

— 2 — egy részét ezen a (21) oldalajtón keresz­tül vezetjük a (3) tűztérbe, amelyet a (7) liamurostély választ el az alatta lévő (9) lianiuládától. A primer levegő másik része 5 a (7) hamurostélyon keresztül áramlik a tűztérbe. A (3) tűzteret a szekunder levegő beve­zetésér© szolgáló, üreges (8) rostély vá­lasztja el a mögötte lévő (10) lángtértől. 10 A (8) rostély a (10) lángteret két oldalról körülvevő (26) előmelegítőszekrény közbe­iktatásával (11. ábra) van a (10) lángtér alatt vezetett (15) csatornával összekötve. A (10) lángtér alsó fala egyszersmind az 15 alatta húzódó (15) csatorna felső falát is képezi. A (8) rostély a (26) előmelegítő­szekrényből kivehető s úgy van megszer­kesztve, hogy az egyes alkatrészek kicse­réilietése végett könnyen szétszedhető le-20 gyen és e célból az (acs) keretből és a (b) rácsrudakból áll. Az (acs) keret függőle­ges oldala a (d) csappal kapcsolható össze a vízszintes (a) keretoldalakkal (9. ábra). Az (acs) oldalakon lévő háromszögletű (c) 25 nyílásokba a (b) rácsrudak a (g) csap se­gítségével illeszthetők. Az (acs) oldala U-keresztmetszetű, melynek (e) csatorná­ján, illetve az (e) csatornából nyíló, három­szögletű (c) nyíláson keresztül a (15) csa-30 tornában és a (26) előmelegítőszekrényben felmelegedett pótlevegő a háromszög ke­resztmetszetű (b) rácsrudakba ömlik. Az előmelegített pótlevegő, a (b) rudakban még jobban felmelegedve, a (b) rúd hátsó 35 csúcs élén kiképezett (f) nyílásokon keresz­tül, a (b) rudak közt áthaladó füstgázok­hoz ömlik. A pótlevegő mennyiségének szabályozására a (15) csatorna kezdőnyílá­sánál elhelyezett és kívülről (16) fogantyú 40 forgatásával elfordítható, lemezes szelep szolgál. A (2) aknában keletkező desztillációs ter­mékeknek a (10) lángtérbe való vezetésére a (2) akna és a (11) füstcsatorna közé he-45 lyezett (20) csatorna szolgál. Az intenzív égés színhelye a (10) láng­tér, mely a fölötte elhelyezett és (13) terelő falakkal rekeszekre osztott (11) füstcsa­tornában folytatódik. A (11) füstcsator-50 nába a (10) lángteret körülvevő s alul a fűtendő helyiség levegőjével (17) oldalsó nyílásokon át közlekedő, felső végével a iütendő helyiségbe torkoló (12) fűtőcsa­torna van építve, melyet felül (24) díszítő 55 rács takar le. A füstgázok tehát, a (13) te­relő falak által kígyózásra kényszerítve, a (12) fűtőcsatornát minden fordulatnál két lalról körülfolyva, jutnak el a (14) cső­csonkhoz. A (26) előmelegítőszekrény (25) rögzítővasakkal támaszkodik a kályha 60 (30) oldalfalához (8. ábra). A (2) akna hűtésére az akna (6) oldal­fala és a kályha (30) oldalfala közt lévő hasábos (18) üreg szolgál, mely alulról szintén a (17) oldalnyílásokon keresztül 65 kap levegőt, felül pedig a (24) díszráccsal letakarva, torkollik a fűtendő helyiség légterébe. A találmány szerinti kályha működése. A begyújtás, a (21) oldalajtókon keresz- 70 tül, az ismert, más kályháknál is szokásos módon történik. Amikor már kellő tűz van, a (2) aknát, az (1) töltőajtón át, tü­zelőanyaggal töltjük meg. A (3) tűztérben égő tüzelőanyag az égéshez iszükséges leve- 75 gőt ,a (7) hamurostélyon és a két (5) oldal­rostélyon keresztül kapja. A (21) oldal­ajtókat, begyújtás után, csukva tarthat­juk, mely esetben a levegő a (22) l'ogantyús szelepen keresztül áramlik az (5) oldalros- 80 télyokhoz. A tüzelőanyag azonban a (3) tűztérben nem ég el tökéletesen, mert füst­gázok fejlődnek, melyek elégethető alkat­részeket (pl. CO-széninonoxyd) tartalmaz­nak. Ez égethető gázok tökéletes elégető- 85 sóve való, a találmány legfontosabb részét képező, pótlevegőt szolgáltató (8) rostély. A füstgázok ugyanis, a huzat következté­ben, a szóban forgó (8) rostélyon kénytele­nek keresztül haladni, melynek (í) nyílá- 90 saiból a szekunder levegőt szolgáltató (15) csatornában, a (26) előmelegítőszekrény­ben és magában a (8) csőrostélyban felme­legedett, magas hőmérsékletű levegő egyenletesen ömlik a füstgázokhoz, miál- 95 tal azok a (10) lángtérben teljesen elégnek. A (15) csatornába áramló levegő mennyi­sége a (16) szeleppel szabályozható. A könnyen illó gázok, melyek a (2) aknában lévő, még nem égő, de már erősen átmele- i(> gedett tüzelőanyagból desztillálódnak, a (20) csatornán keresztül visszajutnak .a (10) lángtérbe, ahol természetszerűleg szintén elégnek. A forró égési termékek, a (11) füstcsatornán keresztül, ,a (13) terelő íoi falak folytán kígyózva megtett úton át, a kéménybe jutnak, miközben melegüket részben a kályha oldalfalainak, részben pedig a füstcsatornát átszelő (12) fűtőcsa­tornának adják át. A találmány szerinti m kályhára jellemző, hogy melegközlése főképpen áramlással történik. A függőle­ges helyzetű (12) és (18) fűtőcsatornákon át állandó légáramlás van, miáltal a fű­tendő helyiség egyenletesen melegszik. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom