107934. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy aluminiumoxid tartalmú cement zsugorító égetésére forgókemencében
Megjelent 1934. évi január li ó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107934. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás nagy aluminiumoxidtartalmú cement zsugorító égetésére forgókemencében. F. L. Smidth & Co. A/S. Kopenhág-a. A bejelentés napja 1929. évi március hó 27-ike. Nagy aluminiumoxidtartalmú cementek, például a bauxitcement nyersanyagkeverékének zsugorodási hőfoka oly közel fekszik az olvadási ponthoz, hogy férfi gókemencében a zsugorító hőfok betartása és az olvasztás veszélyének elkerülése az ismert égető eljárásoknál nem sikerült. Minthogy a zsugorító hőfokon az égetés gyorsan fejezhető be, a zsugorító hőfo-10 kon égető egyszerű és megbízható eljárás feltalálása erősen foglalkoztatja a szakköröket. Többek között javasolták az oly gázlánggal való égetést, mely gázláng pontosan a zsugorításhoz szükséges hő-15 mérsékletet fejleszti. Kitűnt azonban, hogy e mellett időnként hőmérsékletemelkedések léphetnek fel, vagyis az olvasztás veszélye nem kerülhető el. Ennek oka az, hogy egyrészt a gáz (például gene-20 rátorgáz) összetétele nem állandó, másrészt a gáz és az égési levegő keveréke sem homogén, változhat továbbá a nyersanyagkeverék összetétele, tehát zsugorodási hőfoka is. Ennélfogva a láng hőmér-25 séklete is, az anyag zsugorító hőfoka is fluktuálhat. Már most találmányunk szerint a zsugorító hőfokot ennél alacsonyabb hőfokú lángból kiindulva, úgy közelítjük meg, 30 hogy e láng fluktuáló hőmérsékletét a nyersanyag fluktuáló zsugorodási hőfokára emelve, pontosan szabályozzuk. Az égető gáz és levegő keverékének összetételét úgy választjuk meg, hogy az 35 égési meleg az égetendő nyersanyag esetleges rendellenes összetétele esetén se érje el a zsugorító hőfokot és e gázláng hőfokát magasabb hőfokot létesítő, nem gáznemű tüzelőanyagoknak, például szénpornak, olajpornak, a mindenkori zsu- 40 gorító hőfoknak megfelelően finoman szabályozható mértékben adagolt hozzákeverésével fokozzuk. Vagyis találmányunk szerint egyrészt az égető gázkeverék összetételét úgy sza- 45 bályozzuk, hogy égési hőfoka a nyersanyagkeverék zsugorodási hőfokánál valamivel alacsonyabb legyen ós a láng hőmérsékletét nagyobb hőt fejlesztő égőanyagoknak fluktuáló mértékben való be- 50 fúvásával úgy szabályozzuk, hogy mindenkor az olvadási hőfok alatt maradva, a zsugorító hőfokot találjuk el. Alacsony hőfokú gázlángnak szónporvagy olajlánggal való feljavítása azzal a 55 veszéllyel jár, hogy a szénporláng vagy olajláng sugárzó hője, a benne izzó szilárd részecskék folytán, igen nagy és a nyersanyag, valamint a kemence azon pontjait, melyeket a hősugarak érnek, túlhevítheti, 60 megolvaszthatja és a folytonos szabályos üzemet lehetetlenné teszi. Nem célszerű tehát túlalacsony alaphőmérsékletet előidéző gázlángból kiindulni, melynek feljavítására sok szénpor vagy olaj hozzá- 65 keverésére volna szükség. Ezért legcélszerűbb oly alaplángot alkalmazni, melynek hőmérséklete közel áll a nyersanyag zsugorító hőfokához, hogy a még alacsony hőfok feljavítására kevés szénport vagy 70 olajat kelljen hozzáadni és a sugárzó hőt lehetőleg elkerüljük. De nemcsak ebből az okból célszerű ez az eljárás, hanem abból a nem kevésbbé fontos okból is, hogy az alapláng hőmér- 75 sékletét a mindenkori szükséghez képest gyorsan változtathassuk. Ez a finom szabályozás akkor sikerül legkönnyebben és
