107930. lajstromszámú szabadalom • Zsilipes gát

számok jelölik, mint az 1. ábrán. A csapót (9) jelöli. Az 1. ábra szerinti gátnál, melynél víz csak a duzzasztási magasság túllépésénél 5 íolyik át a gátkoronán, a háromöves tartó alkalmazásának előnye főleg a rendszer nagy rezgési merevségében és a rendszernek, megemelt gát esetén, a gát alatt átlépő vízsugár és az alsó víz hidrodina-10 mikai erőivel szemben való, kedvező viselkedésében van. Az 1. ábra szerinti háromöves rendszernek, a 2. ábrán látható négyöves rendszerrel szemben, sztatikai tekintetben kiválóbb volta mindenekelőtt azon 15 alapszik, hogy a (4) és (5) nyomócsövek a háromöves tartónál egymástól olyan távolságban vannak, amely a duzzasztófal egész magasságával megközelítőleg egyenlő. Ezért azok a duzzasztófalnak a 20 rendszer függőleges rezgésekkel szemben való ellenállóképessége számára mérvadó tehetetlenségi nyomatékát jelentékenyen .. hatásosabban növelik, mint a 2. ábra szerinti rendszernek egymástól (2a) távol-25 ságban levő nyomóövei. A főtartóknak a 2. ábra szerinti Qa) távolsága ugyanis kisebb, mint a duzzasztófalmagasság %-a, minthogy az (R) víznyomáseredő a gát talpától a duzzasztófalmagasság V.i-ával 30 egyenlő távolságban van és a (2) alsó főtartót — szerkesztési okokból — jelentékeny mértékkel a gáttalp fölé kell emelni. Ezzel a 2. ábra szerinti gátak lényeges hátrányát kiküszöböltük, amely pedig 35 gyakran vezetett üzemzavarokra és az ilyfajta gátak alkalmazását megakadályozta. A találmány által azonban nemcsak a tartószerkezetnek a gát alatt átlépő víz-40 sugár és a mozgatott alsó víz rezgéseket előidéző dinamikai erőivel szemben való ellenálló képességét növeljük jelentékenyen, hanem ilyen erőknek a gátrendszerre való támadását a legkisebb mér-45 tékre korlátozzuk. A gátkeresztmetszetnek a 2. ábra szerinti kiképzésénél ugyanis a mélyen fekvő, alsó főtartót, részben megemelt gáttest esetén, a gát talpgerendája mögött felfelé is divergáló vízsugár éri és 50 ezenkívül e főtartónak (6u) húzóövét az alsó vízben képződő felszíni vízhenger megragadja (v. ö. erre vonatkozólag a vízsugárnak és a felszíni vízhengernek a 4. ábrán feltüntetett alakját). Ezek a ritmi-55 kusan ható erők a gáttestben rezgéseket idéznek elő, amelyek veszélyessé válhatnak, ha a gáttest rezgésszáma ez erők ritmusával egybeesik. Az 1., 3. és 4. ábrák szerinti keresztmetszeti kiképzésénél ezzel szemben a gát 60 alatt átömlő vízsugár a (2) alsó főtartó meredek lejtős emelkedése folytán ezt már nem éri és a (6) húzóöv ugyancsak kívül esik a felszíni vízhenger befolyásának körén. A találmány tehát a két főtar- 65 tós gátak ismert rezgésjelenségeinek az okát gyakorlatilag kiküszöböli és egyúttal a tartörendszernek ilyen behatásokkal szemben való érzékenységét jelentékenyen csökkenti. 70 Ezek az előnyök, magától értetődően, a háromöves rendszernek pl. a 3. ábra szerinti, lesülyeszthető gátakra és a 4. ábra szerinti, csapóval ellátott gátakra való alkalmazásánál is megmaradnak. 75 Lesülyeszthető gátaknál még azt az előnyt is elérjük, hogy a tartószerkezet védelmére szükséges befödést, tetőt, amelyen a gáton átlépő víz az alsó víz felé lefolyik, közvetlenül a (3) felső főtartón 80 rendezhetjük el vagy pedig magát a főtartót képezhetjük ki (bukófenékként) csúszófelület gyanánt. E célra külön támasztószerkezet — mint amilyen a 2. ábra szerinti gátnál szükséges — ezáltal fölös- 85 legessé válik. A találmány alkalmazása csapóval felszerelt gátakra — amilyen pl. a 4. ábrán látható — különösen előnyös. Ilyen gátaknál ugyanis az (1) duzzasztófal magassága 90 a felfelé álló csapó szerkezeti magasságával kisebb, mint a duzzasztómagasság. Ennek következtében tehetetlenségi nyomatékának a főtartók nagyon szétterpesztett nyomóövei által való megna- 95 gyobbodása különösen értékes. A találmány kedvező sztatikai hatásai ezért ez alkalmazási esetben különösen jól érvényesülnek, mimellett a kedvező viszonyok, hidrodinamikai vonatkozásban, tel- i( jesen megmaradnak és ezenkívül a (3) felső főtartónak az alsó víz felé való nagy lejtése folytán a (9) csapó szegélytartója (cső, síkfelületű tartó, stb.) számára bőséges szabad teret létesítettünk. Ez a sze- K gélytartó tehát a gáttest tartószerkezetének különbeni korlátozó befolyására való tekint© nélkül méretezhető. Ezenkívül jégtáblák és más szilárd testek, amelyek a csapón ennek olyan állásában buknak 1; át, amelynél a csapó az alatta levő gátszerkezetet nem teljesen fedi be vagy pedig a gáttestet nem egész szélességében befedő csapó alkalmazásánál, a lejtős főtartón, az alsó vízbe csiisznak le anélkül, l hogy kárt okoznának, míg víszintesen el-