107909. lajstromszámú szabadalom • Vasgerendatartók

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JoggK SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107909. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLYVasgerendatartók. Dr. Katona Fülöp mérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 20-ika. Módosítási elsőbbsége 1932, évi május hó 10-ike. Ismeretes a befogott, valamint a többtámaszú gerendatartóknak az a statikai helyzete, hogy hajlítási igénybevételük, a befogás helyén, illetve aj középső támasz 5 felett, mégegyszer akkora, mint a tartó közepén. E szerint tehát egyenlő keresztmetszetű tartók, mint amilyenek a hengerelt vasgerendák is, befogás esetén vagy pedig ha többtámaszú tartók gyanánt 10 használtatnak, csak a befogás helyén, illetve a támaszpont felett használhatók ki teljesen. A találmány célja már most az, hogy ezeket a vasgerendákat az eddiginél job-15 ban lehessen kihasználni. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány szerinti vasgerendatartónak oldalnézete látható a felfekvési hely keresztmetszetével. A tartó 20 más kiviteli alakjait, ugyancsak oldalnézetben, a 2., 5. és 6. ábrák mutatják. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kivitel alaprajza, míg a 7. ábra a 6. ábra szerinti kivitel kereszt-25 metszete. A 4., 8., 9., 10. és 11. ábrákon a találmány szerinti tartónak azt a többféle kiviteli módját láthatjuk, ugyancsak oldalnézetben, amidőn két tartót háromtámaszú 30 tartóvá egyesítünk. Végül a 12. és 13. ábrák a találmány szerinti tartó alkalmazását mutatják tetőszerkezeteknél. Az 1. ábra szerint az (1) hengerelt vas-35 gerendát, mindkét végén, hosszirányban behasítjuk és ezáltal a végeket két-két (2) és (3) részre osztjuk, mely részek végeit a felső (2) gerendavég felfelé hajlításávál szétnyitjuk. 40 Ha az így előkészített gerendavégeket a felfekvésnél az (5) betonba ágyazzuk, úgy a felfekvésnél, illetve a befogás helyén, olyan vasbeton tartót kapunk, melynek ellentállási nyomatéka jóval nagyobb, mint a hengerelt vasgerenda fel nem ha- 45 sított, középső részeié, ami a befogott gerendák statikai helyzetének is megfelel. Ilyen módon azután olyan befogott vasgerendákat is elő lehet állítani, amelyeknél a vasanyag nemcsak a felfekvésnél, 50 hanem a tartó közepe táján is teljesen ki van használva. Célszerű a gerendavégeknél (4) lyukakat alkalmazni és azokon gömbivasakat húzni keresztül, ami a befogást még hatá 55 sósabbá teszi. Nagyobb befogás elérése céljából a gerendavégeket be is lehet hajlítani. A felhasított végű vasgerendát úgy is elő lehet állítani, hogy két különálló (2) 60 és (3) „T" tartót — lásd az 5. ábrát — kellően meghajlítva a középen összehegesztünk. A hegesztési helyek a rajzon (9)-cel vannak megjelölve. A gerenda,vógek kiképzésének még egy 65 más módját a 6. és 7. ábrákon lehet látni. Itt az (1) vasgerenda egészen érintetlenül és egyenesen halad végig, a végekre pedig, megfelelő hajlítás után, egyik végükkel, a (10) gömbvasak vannak hegesztve, 70 míg másik végük, a felfekvési helyen, az (5) betonba ágyazva. Ha a gerendavégek nem, falon, hanem vasoszlopokon fekszenek fel, úgy a befogást nem betonba való ágyazással kell 75 végezni, hanem ahogyan az a 2. ábrán is látható, a vasoszlophoz való szegecseléssel vagy hegesztéssel. Födémeknél a vasgerendákat az utolsó emeleten nem lehet befogni. Ebben az 80 esetben két vasgerendatartót úgy kell