107906. lajstromszámú szabadalom • Armirozott beton fojtótekercsek

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI í^pS SZABADALMI BIRfiSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 107906. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Armirozott beton fojtótekercsek. Ganz és Társa villamossági, gép-, wagrgon- és hajógyár r -t. Budapest. A bejelentés napja 1932. évi február hó 16-ika. Nagyteljesítményű fojtótekercsek leg­célszerűbb megoldási alakja olyan, hogy a gombolyítás közvetlenül betonkeretbe ágyaztatik be. Tekintettel arra, hogy a 5 fojtótekercseknek a bennük keringő erős áram miatt nagy mágneses mezejük van, továbbá a tekercselésben nagy feszültség­különbségek léphetnek fel, a beton mág­neses anyaggal nem armirozható, sőt az 10 armirozás más fémes anyaggal is csak bizonyos korlátozással, bizonyos helyeken létesíthető. Az armirozatlan beton azon­ban egyrészt a tekercsek nagy súlya, más­részt a rövidzárlatoknál fellépő rendkívül 15 nagy erőhatások miatt nem bír elegendő szilárdsággal, aminek a beton fojtóteker­csek kiképzésére és felhasználhatóságára nézve nagy hátrányai vannak. Ezt a hát­rányt alábbiak szerint lehet elkerülni. 20 A betontekercsek betonkerete nem mág­neses, de fémes armirozással látható el olyan helyeken, ahol feszültségkülönbsé­gek nem lépnek fel, tehát a betonkerétek alsó és felső keretgyűrűjében. Az armiro-25 záshoz a beton hőtágulásával azonos, vagy ahhoz közelálló nem mágneses anyag, pl. antimágneses acéldrót alkalmazandó. Te­kintettel arra, hogy — a szóródástól el­tekintve — az alsó és felső keretgyűrűn 30 keresztülmegy a fojtótekercs teljes fluxusa, a gyűrűk egyes armirozó fémbetétjei nem alkothatnak zárt vezetőköröket, hanem végeik egymáshoz képest elszigetelendők. Ezenkívül azonban az egyes armirozó 35 drótokat egymástól is elszigetelve vagy legfeljebb csak egy-egy ponton érintkezve kell elhelyezni, nehogy az átmenő fluxus kiegyenlítő áramot okozzon bennük, ami­nek következtében a drótok nagy mérték­ben felmelegednének, sőt ki is égnének. 40 Fentieknek megfelelően tehát a keret­gyűrűk armirozó drótjait felvágott gyű­rűkként és egymástól elszigetelve kell el­helyezni. Emellett célszerűnek látszik, hogy a f elvágás helye az egyes gyűrűknél 45 kerületi irányban eltolassék, főleg azért, hogy a felvágások által meggyöngített armirozási helyek a gyűrű kerületén szét­osztassanak. Minthogy előfordulhat az, hogy a fen- 50 tiek szerint elhelyezett armirozó drótok betonozás közben összeérnek és ezáltal az üzemben annyira súlyos zavarokat is okozhatnak, hogy a fojtótekercs teljesen tönkremehet, előnyös oly berendezés léte- 55 sítése, hogy a teljesen kész fojtótekercs­nél meg lehessen bizonyosodni arról, hogy egyrészt az egyes felvágott gyűrűk végei, másrészt pedig az egyes armirozó gyűrűk egymás között nem érintkeznek-e. Ez leg- 60 célszerűbben azáltal történhetik, hogy minden egyes armirozó drót két végét a keretgyűrű külső felületén hozzáférhetővé tesszük és így a tekercs próbatermi vizs­gálatánál meg lehet állapítani azt, hogy 65 lépett-e fel érintkezés. Amennyiben az armirozó drótok rozsdásodó anyagból van­nak, pl. antimágneses vasból, akkor figye­lemmel kell lenni arra, hogy az érintkezés ellenőrzése után a kiálló drótvégek ne 70 rozsdásodhassanak, mert a rozsda ezen helyekről behatol a beton belsejébe és re­pedéseket idézhet elő. Ily esetekben tehát a drógvégeknél a betonba mélyítés készí­tendő, a drót vizsgálat után a mélyítés 75 felszíne mentén levágandó, majd a mélyí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom