107900. lajstromszámú szabadalom • Prémsenyvesztő gép
mögött a rovátkolt (50) görgő meneszti a prémet a (18) rostélyon és biztosítja a prém kilapult helyzetét. A (18) rostélyról lekerülő prém az (51, 52) rovátkolt hengerpár közé kerül, mely a prémet lassan bocsátja előre. Közvetlenül az (51, 52) hengerpár mögött az (53) alzatra jut a prém, amely fölött a senyvesztő bedörzsölésére való (54) dob van. Az (55) dobtest (56) gumiburkolata számos (57) guminyúlvánnyal bír, melyek eléggé hajlékonyak ugyan ahhoz, hogy a dob forgása közben ne szakítsa vagy károsítsa a prémet, de viszont eléggé merevek is ahhoz, hogy a senyvesztőt jól bedörzsöljék a prémbe, s azt lehetőleg egyenletesen osztják el úgy annak felületén, mint mélységében. Ez a dob a 3. ábra szerint az óramutató irányában forog, úgy hogy az (57) nyúlványok a szőrök természetes fekvésével ellentétes irányban haladnak. A dob kerületi sebessége nagyobb, mint a prémnek az (51, 52^ hengerpár megengedte előhaladási sebessége. Az (54) dob forgása a prémet előhúzni igyekszik, de a prém előrehaladását az (51, 52) hengerpár csak mérsékelt mérvben engedi meg. A prémet továbbá részben az is fékezi, hogy az (53) alzat (58) vége felfelé görbül, ami a bedörzsölő hatást is elősegíti. Az (58) alzatvégen túlhaladt prém az (59) saválló szállítószalagra esik. mely a további feldolgozási vagy tárolási helyhez viszi. Az (50, 51) és (52) hengerek nyomása elősegíti a senyvesztőnek a prémszőrök közötti egyenletes eloszlását. A (17) és (51) felső hengerek függélyesen engedékeny ágyazásúak, hogy különböző vastgságú prémhez alkalmazkodhassanak. E célból függélyesen vezetett (60) szántömbökben vannak ágyazva, melyek felső részére (61) emelőkarok támaszkodnak. A (61) emelőkarok végére nehezék van függesztve, vagy (63) csavaranyával beállítható (62) rugó van kapcsolva, úgy hogy az említett felső hengerek engedékenyen szorulnak a prémhez. Kétségtelen, hogy ha a (48) porlasztott senyvesztő-függöny legalább olyan széles, mint a legszélesebb prém, keskenyebb prémeknek a gépbe való jutásakor a függöny szélei már nem a prémre fognak jutni. Továbbá olyankor sem jut a porlasztott senyvesztő teljes mennyisége a prémre, amikor a prém legvége és a következő prém legeleje közti hézag van éppen a függöny alatt. Az ilyenkor nem a prémre jutott senyvesztőt lijabb használatra fel kell fogni. Minthogy a (18) rostély kerek rudakból áll, a porlasztott 60 függönynek az a része, amelyik nem a prémre esik, vagy a rudak között fog áthaladni, vagy a rudakra esik. A rudak körkeresztmetszetűek, úgy hogy csak egy alkotó mentén érintkeznek a prém alsó 65 oldalával és a rájuk hulló senyvesztőcseppecskék a légáramtól támogatva lecsúsznak a rudak alsó (64) oldalára (4. ábra) s a (65) gyüjtővályuba kerülnek. Ennek folytán a prém alsó oldalához alig 70 juthat senyvesztő, ami a senyvesztett prém későbbi kezelését és feldolgozását lényegesen megkönnyíti. Célszerű, ha a (65) gyüjtővályu atkkora, hogy az egész gép alatt terjedjen el, de legalábbis a (16) 75 hengerpártól a (64) bedörzsölő-hengeren túl érjen, hogy az összes senyvesztő-cseppecskék beléjuthassanak. A vályú alja lejtős, úgy hogy a beléjutó senyvesztőt a (66)j fenéknyíláson át a (68) szűrőszitán 80 keresztül a (67) csatornába juttatja. Ennek a csatornának kivezető-csöve a senyvesztőt a (70) légsugárszivattyúhoz (2. ábra) juttatja, mely a senyvesztőt a (71) tömlőn át a (20) tartály tetejére szerelt 85 (72) elválasztóba juttatja (8. ábra). A (70) szivattyúhoz a (74) szeleppel vezérelt (73) tömlő juttatja a sűrített levegőt. A (72) elválasztó ferdén álló henger, melynek felső kibocsátó nyílását (75) szita fedi, 90 míg alsó (76) csöve a (20) tartályba torkol. Láthatjuk, hogy a nem a prémre jutott senyvesztő a gyüjtővályuból a (72) elválasztón keresztül visszakerül a (20) tartályba, míg a (72) elválasztóba lépett le- 95 vegő a (75) szitán át távozhat. Ennek folytán a (20) tartályban lényegileg a légkörivel egyező nyomás áll fenn. Ennek folytán viszont ebben a tartályban a (22) folyadékszint a (28) csővég síkjában lesz 100 és mihelyt a csővég alá siilyed, a (28) csőbe levegő léphet be, mely a (30) készletpalackba jutva, annyi senyvesztőnek kifolyását engedi meg, hogy a (20) tartály folyadékszintje megint eléri a (28) 105 cső végét. Ily módon a (32) folyadékszintet állandósítjuk, ami igen fontos, mert ezáltal egyenletes mennyiségű senyvesztő jut mindenkor a (34) fuvókákhoz, ha csak a sűrített levegő nyomása állandó. Ennek 110. folytán a prem egész felületére a prémvastagságnak megfelelő mennyiségű senyvesztő egyenletesen oszlik el s nem juthat egyik helyre túl sok, másik helyre túl kevés senyvesztő. A találmány szerinti 115 géppel tehát a senyvesztőt önműködően legjobban elosztva visszük fel a prémre s juttatjuk a szőrök közé azok tövéig, anél-