107900. lajstromszámú szabadalom • Prémsenyvesztő gép

mögött a rovátkolt (50) görgő meneszti a prémet a (18) rostélyon és biztosítja a prém kilapult helyzetét. A (18) rostélyról lekerülő prém az (51, 52) rovátkolt hen­gerpár közé kerül, mely a prémet lassan bocsátja előre. Közvetlenül az (51, 52) hengerpár mögött az (53) alzatra jut a prém, amely fölött a senyvesztő bedörzsö­lésére való (54) dob van. Az (55) dobtest (56) gumiburkolata számos (57) guminyúl­vánnyal bír, melyek eléggé hajlékonyak ugyan ahhoz, hogy a dob forgása közben ne szakítsa vagy károsítsa a prémet, de viszont eléggé merevek is ahhoz, hogy a senyvesztőt jól bedörzsöljék a prémbe, s azt lehetőleg egyenletesen osztják el úgy annak felületén, mint mélységében. Ez a dob a 3. ábra szerint az óramutató irányá­ban forog, úgy hogy az (57) nyúlványok a szőrök természetes fekvésével ellentétes irányban haladnak. A dob kerületi sebes­sége nagyobb, mint a prémnek az (51, 52^ hengerpár megengedte előhaladási se­bessége. Az (54) dob forgása a prémet elő­húzni igyekszik, de a prém előrehaladá­sát az (51, 52) hengerpár csak mérsékelt mérvben engedi meg. A prémet továbbá részben az is fékezi, hogy az (53) alzat (58) vége felfelé görbül, ami a bedörzsölő ha­tást is elősegíti. Az (58) alzatvégen túl­haladt prém az (59) saválló szállítósza­lagra esik. mely a további feldolgozási vagy tárolási helyhez viszi. Az (50, 51) és (52) hengerek nyomása elősegíti a seny­vesztőnek a prémszőrök közötti egyenletes eloszlását. A (17) és (51) felső hengerek függélye­sen engedékeny ágyazásúak, hogy külön­böző vastgságú prémhez alkalmazkodhas­sanak. E célból függélyesen vezetett (60) szántömbökben vannak ágyazva, melyek felső részére (61) emelőkarok támaszkod­nak. A (61) emelőkarok végére nehezék van függesztve, vagy (63) csavaranyával beállítható (62) rugó van kapcsolva, úgy hogy az említett felső hengerek engedé­kenyen szorulnak a prémhez. Kétségtelen, hogy ha a (48) porlasztott senyvesztő-függöny legalább olyan szé­les, mint a legszélesebb prém, keskenyebb prémeknek a gépbe való jutásakor a füg­göny szélei már nem a prémre fognak jutni. Továbbá olyankor sem jut a por­lasztott senyvesztő teljes mennyisége a prémre, amikor a prém legvége és a kö­vetkező prém legeleje közti hézag van éppen a függöny alatt. Az ilyenkor nem a prémre jutott senyvesztőt lijabb hasz­nálatra fel kell fogni. Minthogy a (18) rostély kerek rudakból áll, a porlasztott 60 függönynek az a része, amelyik nem a prémre esik, vagy a rudak között fog át­haladni, vagy a rudakra esik. A rudak körkeresztmetszetűek, úgy hogy csak egy alkotó mentén érintkeznek a prém alsó 65 oldalával és a rájuk hulló senyvesztő­cseppecskék a légáramtól támogatva le­csúsznak a rudak alsó (64) oldalára (4. ábra) s a (65) gyüjtővályuba kerülnek. Ennek folytán a prém alsó oldalához alig 70 juthat senyvesztő, ami a senyvesztett prém későbbi kezelését és feldolgozását lénye­gesen megkönnyíti. Célszerű, ha a (65) gyüjtővályu atkkora, hogy az egész gép alatt terjedjen el, de legalábbis a (16) 75 hengerpártól a (64) bedörzsölő-hengeren túl érjen, hogy az összes senyvesztő-csep­pecskék beléjuthassanak. A vályú alja lejtős, úgy hogy a beléjutó senyvesztőt a (66)j fenéknyíláson át a (68) szűrőszitán 80 keresztül a (67) csatornába juttatja. En­nek a csatornának kivezető-csöve a seny­vesztőt a (70) légsugárszivattyúhoz (2. ábra) juttatja, mely a senyvesztőt a (71) tömlőn át a (20) tartály tetejére szerelt 85 (72) elválasztóba juttatja (8. ábra). A (70) szivattyúhoz a (74) szeleppel vezérelt (73) tömlő juttatja a sűrített levegőt. A (72) elválasztó ferdén álló henger, melynek felső kibocsátó nyílását (75) szita fedi, 90 míg alsó (76) csöve a (20) tartályba tor­kol. Láthatjuk, hogy a nem a prémre ju­tott senyvesztő a gyüjtővályuból a (72) el­választón keresztül visszakerül a (20) tar­tályba, míg a (72) elválasztóba lépett le- 95 vegő a (75) szitán át távozhat. Ennek folytán a (20) tartályban lényegileg a lég­körivel egyező nyomás áll fenn. Ennek folytán viszont ebben a tartályban a (22) folyadékszint a (28) csővég síkjában lesz 100 és mihelyt a csővég alá siilyed, a (28) csőbe levegő léphet be, mely a (30) kész­letpalackba jutva, annyi senyvesztőnek kifolyását engedi meg, hogy a (20) tar­tály folyadékszintje megint eléri a (28) 105 cső végét. Ily módon a (32) folyadékszin­tet állandósítjuk, ami igen fontos, mert ezáltal egyenletes mennyiségű senyvesztő jut mindenkor a (34) fuvókákhoz, ha csak a sűrített levegő nyomása állandó. Ennek 110. folytán a prem egész felületére a prém­vastagságnak megfelelő mennyiségű seny­vesztő egyenletesen oszlik el s nem juthat egyik helyre túl sok, másik helyre túl kevés senyvesztő. A találmány szerinti 115 géppel tehát a senyvesztőt önműködően legjobban elosztva visszük fel a prémre s juttatjuk a szőrök közé azok tövéig, anél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom