107899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonómasszák előállítására

Megjelent 1934> évi január lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI JfflQpE' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107899. SZÁM. — IVh/1. (VII/ g.) OSZTÁLY. Eljárás bevonómasszák előállítására. Thielniann Adél magánzó Hilden, mint Dipl. Ing-. Tichy Gustav és Di*. phil. Klas Heinrich düsseldorfi lakosok jog-utódja. Fótszabadalom a 106637. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi január hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1931. május hó 18-ika. A törzsszabadalom tárgya bevonatokhoz és szigetelésekhez használható masszák előállítására való eljárás, mely masszák depolimerizált, vulkanizált lágy kaucsuk-5 nak megolvasztott bitumennel való keve­rékéből állnak. A pótszabadalom a törzsszabadalom szerinti eljárás további kiképzése és lé­nyege abban van, hogy depolimerizált, 10 vulkanizált lágy kaucsuk helyett depoli­merizált nyers kaucsukot alkalmazunk. A bitumen és a depolimerizált nyers kaucsuk keverékének előállításánál a két j alkatelem egyikéhez célszerűen finom-15 rostú anyagokat, tehát olyanokat adunk, amelyeknek nagy felületi hatásuk van. Erre a célra különösen alkalmasnak az aszbesztet, különösen finomrostú aszbesz­tet találtuk. A hozzáadandó töltőanyagok 20 mennyisége a mindenkori használati cél­nak megfelelően 3—50% lehet. Azt találtuk továbbá, hogy a legkedve­zőbb eredményeket akkor érjük el, ami­kor a depolimerizálásnál alkalmazott hő-25 mérséklet csupán kevéssé nagyobb, mint. a nyers kaucsuk olvadási hőmérséklete. A találmány szerinti eljárással oly ter­mékeket kaphatunk, melyek úgy, mint a bitumen, vegyileg megtámadhatatlanok, 30 megömlesztett állapotban ugyanúgy vihe­tők fel. mint a tiszta bitumen, rendes hő­mérsékleten szalagokká és lemezekké hengerelhetők ki és a leghasználatosabb oldószerekben oldva, mázolómasszákul al-85 kalmazhatók. A visszamaradó hártyák az oldószer el­párolgása után ugyanoly tulajdonságúak, mint a kiindulási termék. Finomrostú aszbeszttel előállított keverékeket felol­dott állapotban nehézség nélkül a szokásos 10 fecskendező berendezésekkel fecskendez­hetünk. A készítmények szigetelésekhez és a rozsdavédőelem céljaira kiválóan al­kalmas mechanikai tulajdonságúak, ne­vezetesen lágyulási pontjuk jelentős mér- 45 tékben magasabb és egyúttal törési pont­juk alacsonyabb, egyidejű képlékenység és duktilitás mellett nagy a hőmérséklet­körzetük és rendkívül nagy a tapadóké­pességük. 50 Példa. 5 kg nyers kaucsukot (crepe) 230—270 C°-on megolvasztunk és 65 kg, K. S. sze­rint 90—100 C° lágyulási pontú oxidált bitumennek és 30 kg finomrostú aszbeszt- 55 nek keverékét, amelyet mintegy 200 C°-ra hevítünk, alapos keverés közben hozzá­keverjük. Az ömlesztéket már most min­den további nélkül, esetleg gyapjú nemez­lapok vagy juta segítségével csövekre 60 vagy máseffélókre vihetjük fel vagy pe­dig azt a csövek belsejébe öntjük és a centrifugális erő segítségével egyenlete­sen elosztjuk. A kihűlés után a massza a védendő tárgyon kitűnően tapad. A Iá- 65 gyúlási pont átlag 130 C° felett van. A szárító szekrényben 45°-nyi hajlással fel­állított vaslemezen való öntési kísérletnél a massza csupán 120°-nál kezd lassan folyni. A masszával kibélelt 100 mm hosszú 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom