107892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunder és tercier telítetlen aminok előállítására
Megjelent 3> évi január li ó 3 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107893. SZÁM. — IVll/3. OSZTÁLY. Eljárás szekunder és tercier telítetlen aminők előállítására. Knoll A. G. Chemische Fabriken Ludwigshafen a/R. A bejelentés napja 1932. évi október hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 15-ike. A találmány eljárás szekunder és tercier telítetlen aminoknak amino-6-metil-2-hepten-2-ből való előállítására. Azt találtuk, hogy e vegyületekhez, me-5 lyek közül a szekunder aminokat egy korábbi bejelentésünkben leírt eljárás szerint is metil-2-hepten-2-on-6-nak primer aminők jelenlétében való redukciójával kaphatjuk, úgy juthatunk, hogy amino-6-10 metil-2-hepten-2-t vagy ennek szekunder származékait magában véve ismert eljárásokkal alkiláló szerekkel hozzuk össze. E primer bázis alkilálását és pl. metil-2-hepten-2-on-6-nak ammónia jelenlétében 15 végzendő redukciójával való előállítását egy munkamenetben is végezhetjük. Ez új eljárás egyik előnye, hogy a gyakran nem könnyen hozzáférhető primer aminők helyett ammóniákot és alkiláló-20 szereket használunk. így pl. benzilamino-6-metil-2-hepten-2-nek a korábbi eljárás szerinti előállításához a nehezen hozzáférhető benzinlamin alkalmazása szükséges, míg ezt a primer amint a jelen eljá-25 rásban a könnyen hozzáférhető és olcsó ammóniákkal és benzaldehiddel helyettesítjük. Az eljárás további előnye, hogy vele tercier aminokat is állíthatunk elő, ami a 30 korábbi eljárással nem volt lehetséges. Bázisokat a nitrogénen különböző behelyettesített gyökökkel, természetesen az amino-6-metil-2-hepten-2 szekunder származékainak alkilálásával is kaphatunk. 35 A szekunder bázisok előállítását, ami vagy a primer bázisok alkilálásával vagy metil-2-hepten-2-on-6-nak primer aminők jelenlétében való redukciójával végezhető és azoknak a tercier bázisokká való átalakítását előnyösen szintén egy munka- 40 menetben végezzük. A leírt vegyületeket gyógyszerek előállítására használhatjuk. 1. példa: 38,1 g amino-6-metil-2-hepten-2-höz 32,7 g 45 etilbromidot adunk s a keveréket néhány óra hosszat magára hagyjuk. Bekövetkezett cserebomlás után a reakciókeveréket vízben oldjuk és a bázist alkálival leválasztjuk. Frakcionált desztillációval az 50 etilamino-6-metil-2-hepten-2-t kapjuk, mely- ' nek forrpontja 186—188°. A hozadék az elméletinek 40—50% a. 2. példa: 50,8 g amino-6-metil-2-hepten-2-t 300 cm® 55 50%-os alkoholban oldunk, majd 31,5 g 38%-os formaldehidoldat jelenlétében 35 g aktivált alumíniummal redukáljuk. A rekaciókeveré'ket hígított ásványi savval keverjük és az alkoholt ledesztilláljuk. 60 Alkáli hozzáadására a bázis leválik. A metilamino-6-metil-2-hepten-2 176— 178°-on forr. A bázis pikrátja vízből 70° olvadáspontú lemezkékben, a karbamid 85°* olvadáspontú prizmákban kristályoso- §5 dik ki. A hozadék majdnem kvantitatív. 3. példa: 63,5 g amino-6-metil-2-hepten-2-t 250 cm* abszolút alkoholban oldunk és 22 g acetal- 70 dehid jelenlétében nikkellel és hidrogénnel, célszerűen 3 atmoszféra nyomáson és 60—70° hőmérsékleten hidráljuk. A hidrálás semleges oldatban is sikerül. A kiszámított mennyiségű hidrogén felvétele után 75
