107890. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa
Megjelent 1934> évi január lió 3-án. <t MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107890. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Űjpest. A. bejelentés napja 1928. évi december hó 18-ika. Jelen találmány elektromos izzólámpákra, elsősorban magas hőmérsékleten olvadó fémekből, pl. wolframból készült izzótestekkel ellátott gáztöltésű ős va-5 kuumlámpákra vonatkozik. Ismeretes, hogy ezen lámpák burájának belső felülete égés közben a legtöbb esetben sötét színű verődékkel vonódik be. Ez a verődék, az úgynevezett feketedés, főképpen 10 két okból keletkezik: egyrészt kémiailag hatékony maradékgázoknak, pl. vízgőznek széndioxidnak, stb. az izzótestre való hatása révén, másrészt az izzótestek anyagának elpárolgása következtében. A 15 lámpaburán keletkező minden feketedés káros hatású, mert a lámpa fényének egy részét elnyeli. Különösen károsak azok a folyamatok, amelyeket a maradékgázok okoznak, mert ezek azonkívül, 20 hogy feketedést idéznek elő, az izzótest anyagát a párolgáson felül fogyasztják s így egyúttal a lámpa élettartamát is erősen csökkentik. A lámpabura feketedésének csökkenté-25 sére és a maradékgázok, elsősorban a vízgőz hatásának kiküszöbölésére már több olyan eljárás ismeretes, amelynél a kívánt hatást bizonyos, a lámpába juttatott ú. n. getteranyagok idézik elő. Az 30 ismert getteranyagok egyik csoportjánál (P2 05 , BaO, P4 0, BaN6 , BP04 ), vagy ezeknek a lámpa égése közben képződött bomlástermékeinél, a feketedést csökkenő hatás elsősorban ezek vízelvonó sajátsá-35 gának tulajdonítható. Tapasztalás szerint a vízgőz a lámpából a legnehezebben kiküszöbölhető maradékgáz, mert a lámpa alkatrészeiből, főképpen az üvegalkatrészekből a késa lámpa égése közben gondos előkészítése 40 mellett is huzamosan szabadulhat fel kis mennyiségű, de káros hatású vízgőz. A vízgőznek pedig már kis nyomai is illó, a lámpaburára sötét színnek lecsapódó verődékké alakítják a magashőmérsék- 45 letű izzótest, pl. wolframizzószál egy részét. A vízgőzből feketedést okozó hatása közben hidrogén válik szabaddá, amely a magas hőmérsékletű wolframizzószálon részben atomos állapotú hidrogénné ala- 50 kul. Az atomos állapotú hidrogén az égő lámpában uralkodó hőmérsékleteken egyes könnyen redukálható oxidokat, pl. az ólomüvegalkatrészekben foglalt ólomoxidokat, a fémalkatrészek oxidszennye- 55 zéseit, a vízgőz hatására képződött wolframoxidokat stb. könnyen redukálja. A redukciónál újra képződő vízgőz azután ismét feketedést okozó, tehát romboló hatást fejt ki a wolframizzószálon. Köny- 60 nyen érthető ezek alapján, hogy ennek az állandóan ismétlődő káros folyamatnak a megszüntetésére a vízelvonó tulajdonságú getteranyagok rendkívül alkalmasak. 65 Vízelvonó tulajdonságú getteranyagok gyanánt eddig kivétel nélkül oly vegyületeket használtak, melyek forráspontja rendszerint 1000 C°-nál jóval magasabb, de minden esetben 400 C° fölött van. Mi 70 azt találtuk, hogy a feketedést megszüntető hatás sokkal gyökeresebben érhető el, ha a lámpába a fentjellemzett getteranyagok helyett könnyen illó, vagy gázalakú vízelvonószereket juttatunk, első- 75 sorban olyanokat, amelyeknek forráspontja 350 Cu -nál semmiesetre sem magasabb. Előnyösen alkalmazhatók jelen ta-
