107875. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltó bomba

Megjelent 1934. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107875. SZÁM. — XVIII,b. OSZTÁLY. Tűzoltó bomba. Puchner Erwin magánzó Wetzelsdorf Graz/m. A bejelentés napja 1932. évi november hó 28-ika. Ismeretes tűznek különböző oltóporok­kal vagy masszákkal való oltása; ez oltó­szereket az égő anyagok felületére szór­ják vagy azon más módon elosztják, mire 5 azok a tüzet részben porfejlesztés, rész­ben habképzés vagy az égést nem tápláló gázok fejlesztése útján elfojtják, illetve annak terjedését megakadályozzák. Ez oltószereknek a tűz fészkébe való bevitele 10 azonban nagyon nehéz, veszélyes és leg­többször egyáltalában nem lehetséges. Ajánlották már ez oltóporoknak köny­nyen szétrombolható tartányokba való helyezését és a poron belül robbantótöltet 15 alkalmazását, amely töltetbe a tartány­ból kinyúló gyújtózsinór merül. Ez „oltó­bombák" a tűzveszélyes térben állandóan helyet foglaltak, vagy pedig azokat tűz esetén a tűz helyére dobták. Az oltóhatást 20 azal érték el, hogy a kinyúló gyújtózsinór a tűz folytán meggyullad és a robbantó­töltetet robbanásba hozza s így az oltópor köröskörül szétszóródik. A robbanás okozta hirtelen légnyomás az oltóhatáshoz hozzá-25 járul. Az eddig ismeretes oltóbombáknak azonban nagy hátrányaik voltak, amelyek azok alkalmazását sok esetben lehetet­lenné vagy veszedelmessé tették. Min-30 denekelőtt a robbantótöltetnek a gyújtó­zsinór útján való meggyújtása nem tel­jes biztonsággal és sok esetben túl későn következett be, amikor a tűz már messzire tovaterjedt. Ezenkívül a legtöbbször ké-35 regpapírból készült tartányoknak meg­lehetősen vastagfalúaknak kellett len­niök, hogy azok a dobás utáni lecsapódás­kor ne repedjenek szét azonnal; ez azon­ban igen erős robbantótöltet alkalmazá-40 sát tette szükségessé, hogy az oltópor a robbanáskor jól elosztódjék. Ámde az erős robbantótöltet miatt veszélyes volt az ilyen bombákkal való dolgozás és a rob­banás tetemes anyagi kárt is okozhatott. A találmány olyan oltóbomba, amely köz- 45 vetlenül a tűz helyén való lecsapódása után a robbantótöltet gyors és biztos meggyúlását biztosítja, továbbá olyan ellenálló, hogy a tűz fészkébe nemcsak kézzel, hanem nagy távolságból hajító- 50 berendezéssel is dobható, anélkül, hogy lecsapódásakor szótrepedne és amelyben ennek ellenére igen kis robbantótöltet elég ahhoz, hogy az oltópor jó szétszóró­dását biztosítsuk. 55 Ez előnyöket a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a robbantótöltetet cel­luloidból vagy más könnyen lángralob­banó anyagból való csőalakú tartányban helyezzük el, amelynek a könnyebb gyújt- 80 hatóság céljából több kinyúló toldata van. Az oltószert célszerűen gyűrűalakú, papi­rosból vagy más éghető anyagból készült tartányban helyezzük el, amelynek belső gyűrűs falai a celluloidból stb. való cső- 65 alakú üreges testre felfekszenek, úgyhogy e falak az üreges test meggyúlásakor el­égnek vagy elszenesednek és így a rob­bantótöltet robbanásának az oltószerre való hatása akadálytalanul érvényesül- 70 het. A csőalakú üreges testen rúd halad át, amely két sokszögalakú fémcsészét tart össze; ez utóbbiak kerületén hornyok van­nak, amelyekben kidomborított, karton­ból vagy hasonló anyagból, mint fafor- 75 gácsból, sajtolt forgácsból (Presspan), vékony falemezből (Sperrholtz), bádogból, műgyantából, vulkánfiberből való lapok vannak feszültség alatt behelyezve. E lapok belső nyomás esetén kifelé könnyen 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom