107874. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet elmerült hajók, különösen tengeralattjárók elzárt légtereinek levegővel való ellátására

Megjelent 1934. évi január hó 3-án. MAGYAIÍ KIRÁLYI SE|jÍ| SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 107874. SZÁM. — XIX/li. OSZTÁLY. Szerkezet elmerült hajók, különösen tengeralattjárók elzárt légtereinek levegővel való ellátására. Mándy Pál vegyész Budapest. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 23-ika. A találmány szerkezet elmerült hajók elzárt légtereinek, különösen pedig tengeralattjárók belső tereinek levegővel való ellátására, mely a hajó külső olda-5 Iára szerelt, használaton kívüli állapotban, teljes hosszának tört részére rugó maximális méretű térre hajtogatott úszóval kapcsolt légvezetékből áll, melynek egyik vége a merülés után levegővel ellá-10 tandó hajótérrel, másik vége pedig úszóval áll kapcsolatban, úgy hogy a hajó elmerülése után az úszó a légvezetéket az elmeriilési mélységnek megfelelő hosszra kinyújtja és a légvezeték torkolatát a víz 15 felszíne fölött tartja. Az ismert megoldásnak hajlékony tömlőt használtak légvezetékül, amely nem tud a nagyobb mélységben uralkodó tekintélyes nyomásnak ellenállni. 20 A találmány szerint a légvezeték oly csuklós könyökök révén egymással sorba kapcsolt, merev csődarabokból áll, melyek a csőszakaszoknak kígyócső-alakban egymás mellé hajtogatását engedik meg. 25 A mellékelt rajz a találmány szerinti szerkezet példaképeni megoldási alakját mutatja. 1. ábra a légbevezető szerkezet tel ellátott hajó részleges metszete. 2. ábra annak alaprajza. )0 3. ábra a szerkezetet működő állásban mutatja. 4. ábra a légszelepet feltüntető, nagyobb léptékű részletrajz. (1) a hajónak elmerülése esetén levegővel ellátandó tere, (2) a fedélzetnek nyu- 35 galmi állapotú légbevezető-szerkezet felvételére való mélyített része. A légvezeték nagyobb számú (3) egyenként mintegy 5—10 méter hosszúságú merev fémcsőszakaszból áll. A csőszakaszok végei csuklós 40 könyökből álló (4) kapcsolófejek révén kapcsolódnak egymással úgy, hogy összefüggő csővezetéket alkotnak. Ez a csővezeték a csuklók révén, a 2. ábrában látható módon kígyócsőalakban hajtogatható ösz- 45 sze úgy, hogy az egyes csőszakaszok lehetőleg szorosan és egymással párhuzamosan kerülnek egymás mellé. Az ilyként előálló, össezhajtható csővezeték egyik (5) vége a hajótér belsejébe vezet, másik (6) 50 végét pedig a (7) úszótest tartja úgy, hogy a (6) csővég a víz behatolását elkerülő magassággal a (7) úszótest fölé nyúlik. Az úszótest a rajzban feltüntetett megoldás szerint a (3, 4) csővezetéket befogadó (2) 55 fészek felső nyílását lefedő fedelet alkot és (8, 8) kapcsokkal rögzíthető a hajó testéhez, mely kapcsok tetszőleges módon oldhatók az (1) hajótér belsejéből. A csővezeték (6) végének nyílását a (9) 6

q szelep zárja el (4. ábra). Ezt pl. a (10) úszó terhelheti, mely a szelepet nyitva tartja, ha a (6) csővég a levegőben fekszik, ellenben felhajtó ereje folytán zárja a szelepet addig, amíg az úszó a víz alá merült.