107873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timfölddús hidraulikus kötőanyagok előállítására

Az ily eljárásnál az anyagnak széndioxiddal való karbonizálását, úgyszintén az anyagnak vízkiűző hevítését, előnyösen egyidejűleg végezhetjük. 5 Az új eljárás egyik kiviteli módja szerint, finomra .aprított meszet és bauxitot, körülbelül egyenlő 1

súlyarányban, nagynyomású, azaz 5> atmoszféránál nagyobb nyomású gőzzel kezelünk és az így kapott, 10 gőzkezelésen átment keveréket, rézsútos forgódobon, mint pl. portlandcement íorgókemeneén vagy forgó szárítón bocsátjuk keresztül, amelyen át a oementanyaggal ellenáramban, széndioxidot tartalmazó, 15 forró gázokat vezetünk. E gázok hőfoka 500—700 C° lehet, midőn azok a dobba belépnek. A keverék elnyeli a széndioxid egy részét és a kemencéből kilépő anyag, amelyet a szükséghez képest hűtünk és 20 aprítunk, oly cement, amelynek lekötési ideje elegendő hosszú ahhoz, hogy a szokásos módon lehessen felhasználni kötőanyagul. A hevítés hőfoka bizonyos határok kö-25 zött ingadozliatik és általában a 300 és 900 C° közé eső hőmérsékletek előnyösek. A 900 C°-on felüli hőmérsékleten széndioxidot űznénk ki. A hőfok változtatásával tág határok között módosíthatjuk a ter-30 mék lekötési idejét és egyéb sajátságait. Ügy tapasztaltam, hogy a víztelenítés, valamint a széndioxid elnyelése kb. 500 0°-on aluli hőmérsékleteken többnyire lassabbodik és hogy előnyös, ha legfeljebb 85 500 és 700 C° közé eső hőmérsékletekkel dolgozunk. Az új eljárás kivitelének sok más változata. is van és a hozzá való alacsony hőfok bő választékot enged a berendezések 40 tekintetében. A széndioxiddal való kezelést elkülöníthetjük a vízkiűző hőkezelés műveletétől, rendszerint azonban előnyös, hogy e két műveletet egyszerre végezzük el. Az utóbbi esetben forró égésterméke-45 ket, vagy nagyolvasztók vagy malmok távozó gázait használhatjuk l'el, amik hőt is, széndioxidot is adnak. A leírt eljárás kiviteli példája a kövekező: 50 Bauxitot, amely 55% timföldet és 5% kovaföldet tartalmaz, oly finomra aprí-1 tunk, hogy 90%-a áthulljék a hüvelyenként 100 lyukú, vagyis centiméterenként 40 lyukú szitán, súlyának 1.8-szeresóre 55 rúgó vízzel eliszaposítunk. Az iszaphoz a bauxit súlyával egyenlő súlyú, 95% kalciumoxidot tartalmazó meszet adunk. Ez a mész oltódik az iszapban. A kapott iszap elég folyós ahhoz, hogy éppen szivatytyúzni lehessen. Ezt a hidratizált meszet 60 és bauxitot tartalmazó, iszapot nyomóedénybe szivattyúzzuk vagy folyatjuk. A nyomóedény vízszintes kazánköpeny, benne axiálisan elrendezett, lassan járó agitátorral. Ezután 14 atmoszférányi nyo- 65 inású gőzt juttatunk a nyomóedénybe. Ezt a nyomást kb. 3 órán át fenntartjuk, miközben agitálunk, utóbb pedig a légköri nyomásra csökkentjük a nyomást, avval, hogy a gőzt a szabadba fujatjuk ki. Ez- 70 után a gőzkezelésen átment iszapot a hőkezelő készülékbe szivattyúzzuk, amely téglával bélelt, rézsútos forgódob. A forgódob alsó végénél 650 C°-nál magasabb hőmérsékletű forró gázok lépnek be, ame- 75 lyek az iszappal ellenáramban haladnak át a dobon és az iszapot porrá szárítják. Eközben a forró gázok széndioxid tartalma vegyül a cementtel és a vegyileg kötött víz eltávozik. A cement forró por 80 alakjában lép ki a dobból, azután hasonló, de kisebb forgódobon halad keresztül, ahol lehűl, végül, aprítás céljából, görgőmalomba jut. A példa szerint aránylag nagy mennyi- 85 ségű vizet vettünk, hogy a nyers keveréket mechanikai úton könnyen kezelhető iszapként kapjuk. Az új eljárás szerint azonban ugyanígy vehetnénk félig száraz keveréket is, amihez csupán. alkalmas me- 90 chanikai berendezésre van szükségünk, hogy a keveréket a dobon keresztül szállítsuk. Ilyenkor kevesebb mennyiségű forró 1 gáz is elegendő, amely a széndioxidos karbonizáláshoz szükséges gázokat tartal- 95 mazza. , Az új eljárás termékeként kapott cement szilárdsága általában javul, ha a cementet nedves levegő behatásának teszsziik ki. A nedvesítés egyik módja pl. az, íoo hogy fáradt gőzt juttatunk ama hűtőn keresztül áramló hideg levegőbe, amely hűtőbe a cement a hőkezelést végző forgódobokból érkezik. Az előállított cement abban hasonlít az 105 egyéb aluminát cementekhez, hogy 24 óra, vagy még rövidebb idő alatt igen szilárddá köt. Az új eljárással előállított cementnek, egyéb efféle cementekkel szemben, az a nagy előnye van, hogy vízzel ke- no verten rendkívül képlékeny, úgy, hogy nyúlós és folyós, ha habarcs, vakolat vagy beton gyanánt használjuk fel. Ha a nyers keveréket, amint ez rendszerint történik, bauxitból és mészből készítjük 115 és a keveréket nem tesszük ki rendkívül